A koronavírus-járvány ismétlődő hullámai, valamint az orosz-ukrán konfliktus kirobbanása sem szakította meg euróra való áttérés folyamatát Bulgáriában, amely 2020. július 10-én egyidejűleg csatlakozott az európai árfolyam-mechanizmushoz (ERM II) és a bankunióhoz. Új helyzetet teremtett, hogy 2021 decemberében, három választás és egy hónapokon át tartó holtpont után új, négypárti koalíciós kormány alakult. Azonban az új kabinet is kifejezte elköteleződését amellett, hogy teljesítse az euróövezethez való 2024-es csatlakozás feltételeit. Vendégszerzőnk, Vladimir Nechev az OTP bolgár leánybankjának munkatársa.
Nagy fába vágta a fejszéjét a sokáig csak az Európai Unió legszegényebb tagállamaként emlegetett Bulgária az euró bevezetéséről szóló döntés meghozatalával. Az euró bevezetéséhez Bulgáriának összhangba kell hoznia nemzeti jogszabályait a vonatkozó uniós joggal, valamint olyan specifikus feltételeknek is meg kell felelnie, melyek célja a gazdasági konvergencia biztosítása. Ezek, az uniós tagállamok által 1991-ben, Maastrichtban meghatározott feltételek az ún. konvergenciakritériumok. Nézzük meg közelebbről a makrogazdasági indikátorokat, mivel a nem banki pénzügyi szektorral, az állami tulajdonú vállalatokkal, a fizetésképtelenségi, valamint a pénzmosás elleni keretrendszerrel kapcsolatos területek nagy részén már vagy megtörtént, vagy folyamatban van a 2022-ben meghatározott határidővel vállalt feltételek teljesülése.
Az árstabilitást, az államháztartást, a konvergencia tartósságát, illetve az árfolyamstabilitást négy konvergenciakritérium méri, amelyek a következőek:
