Európai példák alapján évente 10–13 milliárd forinttal több pénz maradhatna az önkormányzatoknál.
Mi történt? A G7 azt írja, hogy a budapesti parkolási rendszer jóval hatékonyabban is működhetne. Európai példák alapján évente 10–13 milliárd forinttal több pénz maradhatna az önkormányzatoknál, ha sikerülne csökkenteni az üzemeltetési költségeket.
Részletek. A Magyar Államkincstár 2024-es adatai szerint a fővárosi kerületek összesen 34 milliárd forint parkolási díjat szedtek be, ám ennek 61 százalékát, 20,6 milliárd forintot elvitt a rendszer működtetése. Így mindössze 13,3 milliárd forint maradt eredményként. A G7 elemzése szerint a budapesti parkolás hatékonysága nemzetközi összevetésben is gyenge.
Míg a fővárosban a bevételek alig 39 százaléka maradt meg, az európai példákban jellemzően 70–80 százalékos profitrátával működnek a rendszerek. A horvát városokban például átlagosan 50 százalékos nyereséghányadot mértek.
Kontextus. A parkolás működtetése jövőre a kerületektől a fővároshoz kerülhet, miután a kormány és a Fővárosi Önkormányzat megállapodott az egységes rendszer kialakításáról. A jogi feltételeket 2027 márciusának végéig kell megteremteni. Az átalakítás egyik fő ígérete a hatékonyabb működés, de a kerületek egy része jelentős bevételektől eshet el: különösen az V. és az I. kerületet érintheti érzékenyen a változás.
Hogyan tovább? A G7 elemzése ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy az önkormányzatok eltérő módon számolják el a parkolás költségeit, ezért az adatok összehasonlíthatósága korlátozott. A Fővárosi Önkormányzat esetét hozzák példának, ők megkapják a kerületektől a bevételt, maguk nem szednek be, ezért nincsen érdemi kiadásuk. Így az egységes rendszer valódi eredményessége a gyakorlatban derülhet ki.