Miután Albánia lebegő árfolyamrendszert vezetett be, az ország fizetőeszköze figyelemre méltó fejlődést mutatott az elmúlt évek során. Általánosságban véve Albánia pénzneme hosszú távon fokozatosan felértékelődött, és ez a trend az időközben érzékelhető kisebb eltérések ellenére is alapvetően igazolható.
A becslések szerint a lek megőrizte vásárlóerejét; és habár az inflációs célkitűzés megvalósítása a központi bank, az Albán Nemzeti Bank kizárólagos célkitűzése, az intézmény az inflációra végső soron hatást gyakoroló árfolyam-ingadozásokat is szorosan figyelemmel kíséri.
Mennyire figyeli a jegybank a devizapiacot?
Az Albán Nemzeti Bank ritkán avatkozik be a devizapiacon; erre főként akkor kerül sor – mindig meghatározott paraméterek alapján –, ha mérsékelni szeretné a fundamentumoktól való esetleges rövid távú eltéréseket, például azért, hogy csillapítsa a nagyon alacsony forgalom mellett trendszerűen növekvő árfolyam-különbözetek és fokozódó egyirányú árfolyam-mozgások esetén kialakuló piaci zavarokat.
A ritkán előforduló beavatkozásokat nem konvencionális monetáris politikai eszközök segítségével hajtják végre, ugyanakkor a központi bank a továbbiakban sem vállal aktív szerepet a devizapiacon.
Albániában a legfontosabb külföldi deviza az euró. Mivel az ország legfőbb külkereskedelmi partnere az Európai Unió, az albán külkereskedelem túlnyomó részét euróban számolják el. A devizapiaci forgalom legnagyobb részét az EUR/ALL devizapárban kötött tranzakciók teszi ki.
(A lek árfolyamát az EUR/ALL keresztárfolyam alakulásán keresztül vizsgáljuk. A szakértői tartalomban a lek árfolyamára vonatkozó megállapítások minden esetben az EUR/ALL devizapárra vonatkoznak.)
Mi okozza a lek árfolyam-ingadozását?
Az albán devizapiac szereplőit főként belföldi bankok alkotják. Annak ellenére, hogy Albánia is bevezette a szabad tőkeáramlás rendszerét, ez nincs hatással a devizapiacra, mivel
- a nemzetközi szereplők nem lekben kereskednek, így a kamatkülönbözetek nem eredményeznek erőteljes pozíció felvételt vagy fogadások kötését,
- a belföldi bankok pedig, mint fő szereplők, nem vesznek fel jelentős pozíciókat.
Ebben az összefüggésben az árfolyamszintet nagymértékben meghatározza a külföldi devizanemekben kifejezett áruk és szolgáltatások iránti reálkereslet és -kínálat.
A folyó fizetési mérleg hiánya
Kétségtelen, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya jelentős hatást gyakorol az albán fizetőeszköz árfolyamára. Mivel ez az ALL árfolyamát alakító egyik legalapvetőbb tényező, célszerű közép- és hosszú távon is megvizsgálni. Közép- és hosszú távon szemlélve, az albán gazdasági környezet és a külgazdasági szektor pozíciója javult. Albánia strukturális külkereskedelmi hiányát rendszerint a közvetlen külföldi beruházások (FDI) és a munkaerő-kiáramlás fedezi, a hazautalások évek óta figyelemre méltó szinten mozognak (a GDP mintegy 10 százalékát teszik ki), és Albániának összességében sikerült elkerülnie a fizetési mérleghez kapcsolódó súlyosabb problémákat. A folyó fizetési mérleg hiány adatai is stabilan alakulnak; Albánia külső pozíciója pedig fokozatosan javul. A vállalati beruházásokból eredő, közvetlen külföldi befektetésekből finanszírozott deficit és az a tény, hogy az ország 2010 óta nettó adósságtörlesztő, felértékelő nyomást gyakorol a lekre. Az elmúlt években folyamatosan javult a cserearány, a folyó fizetési mérleg GDP-hez viszonyított hiánya pedig csökkenő tendenciát mutat. Ez a stabilitás hozzájárult a lek árfolyamának fokozatos felértékelődéséhez.
Közvetlen külföldi befektetések (FDI)
A folyó fizetési mérleg hiány alakulását az Albániába beáramló közvetlen külföldi befektetésekkel összefüggésben érdemes vizsgálni. Albánia kis, nyitott gazdaságában az FDI-beáramlás különösen fontos szerepet játszik, ezért évek óta prudens gazdaságpolitikát folytat ebben a tekintetben. Az országban alapvetően erős a politikai és szociális elkötelezettség a monetáris és pénzügyi stabilitást illetően, továbbá az államadósság magas szintje is folyamatosan csökken. Mindez az FDI-beáramlás folyamatos növekedését eredményezte, ami a stabil folyó fizetési mérleg hiánnyal (az albán külgazdasági szektor pozíciójának javulása) társulva meghatározó alaptényezővé vált az ALL árfolyamkockázati prémiumának közép- és hosszú távú csökkenésében.
Erősödő bizalom az albán pénzügyi piaci intézményekkel és instrumentumokkal kapcsolatban.
A pénzügyi piac meghatározó részét jelentő albán bankrendszer területén határozott javulás érzékelhető. A bankszektorban nagyszabású országos reformokra került sor, a rendelkezésre álló adatok szerint pedig folyamatosan nő a pénzügyi instrumentumokba történő befektetések üteme. A piac ennek következtében a fejlődés útjára lépett: a befektetők számára hosszabb futamidők váltak elérhetővé, a vállalati kötvények bevezetésével pedig megszűnt az államkötvények kizárólagossága a piacon. A befektetési és nyugdíjalapok átformálják a közvetítő szereplők megítélését. Az ALL devizaárfolyam kockázati prémiumának csökkenése mögött ez a többéves befektetési stabilitás és a lek hozamának stabilitása áll.
Akkor nézzük meg, mennyire stabil a lek?
Az elmúlt húsz
évben két jelentős esemény váltott ki sokkot az albán fizetőeszközt illetően:
- 2002-ben enyhe turbulencia lépett fel a parlament által elfogadott betétbiztosítási törvény nyomán, illetve bizonyos mértékig a bankrendszerből történő ideiglenes betétkivonások miatt. A közvélemény irracionálisan negatív várakozásai megingatták a bankrendszerbe vetett bizalmat. A kemény valuták erősödni kezdtek valamelyest az albán lekkel szemben, de ezt a piac felszívta, és annak hatása végül teljes mértékben, rövid időn belül visszafordult.
- A második sokkhatás 2009-ben következett be a globális másodlagos jelzálogpiaci-válság és annak az albán gazdaságra gyakorolt negatív hatása miatt. Az albán bankok és pénzintézetek pénzügyi stabilitását kedvezőtlenül érintette a romló vállalkozási környezet, a csökkenő kamatszintek és a pénzügyi közvetítő tevékenység költségeinek mindezzel összefüggő általános emelkedése. A valutaárfolyam két éven keresztül folyamatos leértékelődést mutatott, míg végül egy új makrogazdasági egyensúlyt tükrözve stabilizálódott (125-ről mintegy 140-re gyengült).
A fenti két
esemény megrendítette a pénzügyi intézmények és a piac stabilitását is. A leket
övező bizonytalanság és a kedvezőtlen várakozások hatására a lek
devizaárfolyama sokkokat szenvedett el, amelyeket ugyanakkor a piac képes volt
elnyelni. A központi bank a lebegő árfolyamrendszer segítségével nem avatkozott
be mindaddig, amíg az árfolyam a fundamentumokkal összhangban alakult.
Az EUR/ALL keresztárfolyam alakulása 1997 és 2020 között Forrás: Albán Nemzeti Bank
Átmeneti
tényezőkhöz köthető gyors lefolyású sokkok a teljes időhorizonton
megfigyelhetők voltak. Ilyen esemény volt a folyó fizetési mérleg hiány
jelentős torzulásának egyszeri, elszigetelt epizódja – elszakadás az általános
alapfolyamatoktól –, egy tetemes összegű kormányhitel-kiváltás, a
devizalikviditás hiányából eredő átmeneti piaci zavar, amely – bár nem
számottevő mértékben – számos, hasonló pozíciót felvevő nagybank nyitott
devizapozíciójához vezetett. Mindezek olyan ideiglenes események voltak,
amelyek mini-sokkokat okoztak a lek árfolyamában. Megfigyelhető volt, hogy az
ilyen – nem fundamentális (trendszerű) tényezők által kiváltott – sokkokat a
piac képes volt simítani és elnyelni. Az utolsó hasonló sokkot 2020. március
végén tapasztalhattuk a koronavírus kapcsán, amikor egy rendkívül hirtelen,
intenzív erősödést szinte azonnali, teljes korrekció követett.
Bizonyos
mértékig minden sokk természetes értékvesztéssel jár; az albán bankszektorban
elhelyezett betétek jórészt – kb. 50–50 százalékban – lekben és euróban
denominált betétek. Ezek az arányok nagyjából stabil szinteken mozogtak az
elmúlt években (a jelenlegi arány kb. 45–55 százalék), ami a devizapiaci
résztvevők számára viszonylagos nyugalmat biztosít a devizalikviditási kockázat
tekintetében.
Mit várhatunk a jövőben?
A koronavírus-helyzet a devizaárfolyamra is kiható kezelésétől
eltekintve (amihez még túlságosan korán van), Albánia egyelőre továbbra is
stabil kilátásokkal rendelkezik, tekintettel az általánosságban stabil
gazdasági szerkezetre, amelyben még mindig találhatók kihasználatlan kapacitások.
A lek lebegő árfolyama megfelelően tükrözi Albánia valós fundamentumait, az
áruk és szolgáltatások reál-keresletét és -kínálatát, valamint az ország tőke-
és pénzügyi tranzakcióit.
Albánia jövőbeni EU-csatlakozása és a szomszédos országok regionális szinergia-törekvései fényében az ország gazdasága jó eséllyel tartani tudja a fokozatos strukturális fejlődés ütemét. Az albán lek mögötti gazdasági fundamentumuk ebben a tekintetben továbbra is fenntarthatóak, és a lek árfolyamának további stabil alakulása várható.
Erjon Tace,
Department Manager, Treasury Department, OTP Bank Albania
A vendégszerzők külső szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét.
