Az idei áprilisi adatok szerint másfélszer annyi üzemanyag vásárolható az uniós átlagkeresetből, mint a magyarból.
Mi történt? A 2026-ban kiéleződő amerikai–iráni konfliktus világszerte megemelte az energiaárakat és erősítette az inflációs nyomást – hasonlóan a 2022-es orosz–ukrán háború hatásaihoz. A GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése szerint az üzemanyagok drágulását az energiahordozók árrobbanása és az ellátási láncok körüli bizonytalanság hajtja. Megvizsgálták azt is, hogyan változott az üzemanyagok megfizethetősége Magyarországon és az EU-ban.
Magyarországon az elmúlt években a kormányzati beavatkozások – például az árstopok és a jövedéki adó csökkentése – mérsékelték az üzemanyagárak kilengéseit. Válsághelyzetekben emiatt a hazai árak gyakran alacsonyabbak maradtak, mint a többi visegrádi országban vagy az EU nagy részében.
A GKI szerint az üzemanyagok megfizethetősége itthon jelentősen javult az elmúlt másfél évtizedben: míg 2010-ben egy havi nettó átlagkeresetből nagyjából 450 liter üzemanyagot lehetett vásárolni, addig az iráni konfliktus előtt már közel 900 litert. A mostani válság ezt ugyan rontotta, de a csökkenés mérsékelt maradt a szabályozott árak miatt.
Kontextus: Az Európai Unióban azonban továbbra is több üzemanyag fizethető meg az átlagkeresetből. A konfliktus előtt egy havi átlagfizetésből mintegy 1670 liter üzemanyagot lehetett venni, ami a válság hatására 1350 liter alá csökkent. A V3-as országokban békeidőben jellemzően magasabb bérek miatt több üzemanyag vásárolható, de válsághelyzetben ez az előny gyorsan eltűnik.
A GKI szerint az üzemanyagok valódi terhét nemcsak az árak, hanem a bérek és a gazdaságpolitikai döntések együtt határozzák meg. Bár az állami beavatkozások rövid távon tompíthatják a piaci sokkokat, hosszabb távon torzíthatják a piac működését és fenntarthatósági kérdéseket vetnek fel.
