Mit tanulhatunk az idei nyárból, az aszályból és az energiakrízisből? Lehet-e egyáltalán külön kezelni ezeket a problémákat, hogyan hat a pénztárcánkra a klímaváltozás, és ki lehet-e jönni győztesként a kialakult helyzetből? Farkas-Guérin Boglárkával, az Ipsilon Group stratégiai kommunikációs vezetőjével beszélgettünk.
Forbes.hu: Hogyan képzeljük el a Kárpát-medencét, milyen lesz tíz-húsz év múlva? Mint Baku környéke? Vagy Astana? Mi lesz itt?
Farkas-Guérin Boglárka: Fontos, hogy nem klímatudósként vagy biológusként szemlélem ezt a témakört. Van egy módszertanunk, a foresighting, ami megnézi a ránk váró lehetséges forgatókönyveket.
Az adatok alapján Magyarországon 5-6 fokos hőmérséklet-emelkedés várható az iparosodás előtti állapothoz képest. Ez lényegesen több, mint a párizsi klímacsúcson elfogadott és előirányzott másfél fok.
Tizenegy éve erre tettek vállalásokat az aláíró tagállamok, és ezt a másfél fokot az egyéves értékek már átlépték. Globálisan körülbelül 2,8-3,5 fok várható, Magyarországon ehhez képest is iszonyatosan felgyorsult a hőmérsékletváltozás az elmúlt tíz évben. A globális átlag is megy felfelé, de nálunk sokkal meredekebben.
Ami miatt ez kevésbé látványos, hogy nálunk mindig is voltak aszályos időszakok, ezért hajlamosak lehetünk azt gondolni, hogy ez egy visszatérő jelenség, ami bizonyos időközönként ismétlődik, de ha a trendet nézzük, akkor az látszik, hogy ez már nem jelenség, hanem tendencia, ami velünk marad.
Fotó: Sebestyén László / Forbes
Tehát mindig is voltak aszályos időszakok, csak most az aszály lett az alap és arra jön rá a szuperaszály?
Lényegében igen. Ha megnézzük 2022 óta az aszályos időszakokat, akkor a Klímapolitikai Intézet adatai szerint az látszódik, hogy 2023 kivételével mindig egyre aszályosabb év következett, és 2026-ra egy szuperaszály jött el. A talajkiszáradás már májusban előrébb tartott, mint az előző években a nyári időszakban, ebből is látszik, hogy felgyorsult a tendencia.
Ezek ismeretében tehát hogyan képzeljük el, milyen lesz Magyarország tíz év múlva?
Erről szól még a cikk
- Miért tartott hatvan évig, hogy elfogadjuk a klímaváltozás tényét?
- Miért nem lehet az éghajlatváltozásra adott válaszokat lemásolni más országoktól?
- Amikor az éghajlatváltozásra az üzleti életnek is választ kell találnia.
- A nyári energiakrízis tanulságai rövid és hosszú távon.
- Egy példa, amit mégis meg kéne tanulnunk másoktól.
- A zöld diktatúra veszélyei.
