Az örök második MÁP Plusz 26,5 milliárd forintnyi forgalmat élt meg, közel kétszer annyit, mint az előző héten, a Kincstári Takarékjegyek (KTJ) pedig hozták a szokott, 7 milliárd forint körüli forgalmukat.
Az ÁKK oldalán jelenleg a július 9-i állapot érhető el mint legfrisebb állományi adat, ebből az látszik, hogy a lakosság 5 004 milliárd forintot tart FixMÁP-ban, majdnem kétszer annyit, mint a korábbi bajnok PMÁP-ban (2 901 milliárd), a BMÁP (1 975 milliárd) és a MÁP Plusz (1 512 milliárd) pedig labdába sem rúgnak.
Ismét csökkentette a kamatokat az ÁKK
Az erősorrendben a közeljövőben sem várható változás, még annak ellenére sem, hogy az ÁKK ismét csökkentette a legnépszerűbb lakossági papír kamatát, sőt, még futamidejét is megnyeste: a FixMÁP így ezentúl 5 helyett 3 éves futamidővel lesz majd elérhető, kamata pedig az évi 6%-ról 5,5%-ra szelídül.
Ahogy arról már a hétfő reggeli Money hírlevélben is írtam, az államkassza szempontjából egyértelműen pozitív hír, hogy az ÁKK alacsonyabb kamatokon keresztül is biztosítani tudja az államadósság finanszírozásához szükséges tőkét, a közösből így kevesebb pénz folyik el kamatkiadásra, a megmaradó összegből pedig lehet olyan fejlesztéseket és projekteket finanszírozni, amire eddig a fiskális oldalnak nem volt kerete.
Az ÁKK a lakossági kamatok csökkentésével a piaci hozamok beszakadását követi le, az elmúlt hónapokban ugyanis a választások előtt megszokott 7% környékéről egészen 5%-ig szakadt a 3-5-10 éves kötvények hozama, ahogy a befeketők kiárazták a kockázati profilból a NER-t és annak minden vonzatát.
Forrás: TradingView.com
Viszont az iráni háború folytatódása és az, hogy kiderült, a Fidesz minden várakozásnál rosszabb állapotban hagyta hátra az államkasszát, egyértelműen ismét kockázatosabbá tette a magyar papírokat a nemzetközi befektetők szemében, ezt pedig a pénzükért elvárt hozam emelkedésében fejezték ki: ezért akár órákon belül előállhat egy olyan helyzet, hogy a lakosság alacsonyabb hozam mellett kénytelen hitelezni az államot, mint a piac.
Ez ugyan persze messze nem lenne történelmi pillanat, hiszen mint alább is látszik, egészen konkrétan idén márciusban is volt már ilyenre példa, de tudni róla azért érdemes.
Forrás: TradingView.com
Azok a lakossági befektetők, akik elsősorban állampapírokban utaztak, akkor jártak a legjobban, ha még az év első felében sokáig elérhető 7%-os, 5 éves FixMÁP-pal töltötték fel a portfóliójukat, ehhez kétség sem férhet.
Azt azonban nem lehet mondani, hogy most már egyértelműen rossz vétel lenne az új, rövid és kevesebbet fizető papír: a reálhozam az infláció látványos visszaesése miatt még mindig könnyedén elérhető az adó- és illetékmentes papírokon, viszont most már a megváltozott futamidőt is figyelembe kell venni a döntés során – ha valaki már megszokásból a korábbi 5 éves befektetési horizonthoz állította össze a hozamelvárását, annak most ismét mérlegelnie kell majd.
Visszatekintve ez sem lesz egy rossz hozam
Utólag persze könnyű megmondani, hogy mikor kellett volna beszállni egy-egy befektetésbe (igaz, pont a FixMÁP kapcsán ezt azért többek közt a Forbes.hu is jelezte előre), de azt nem mondhatjuk, hogy most ne lenne szinte teljesen egyértelmű, hogy hamarosan a mostani FixMÁP-ok lesznek majd a kockázatkerülő befeketők „hűha-pillanatai”.
Abból ugyanis, hogy az ÁKK nem csak a kamatot, de a futamidőt is csökkentette a papírnál, arra lehet következtetni, hogy a kibocsátó számára már a korábbi 5 évre sem éri meg befixálni a kamatokat – minden bizonnyal azért, mert azzal számolnak, 3 év múlva már a jelenleginél is jelentősen alacsonyabb kamatok mellett tudják majd eladni az állam adósságát, így számukra minél előbb éri meg leépíteni a magas kamatozású sorozatokat.
Ez persze a befektetőknek nem feltétlen jó, de több irányból is alátámasztható hír.
Az eurózóna-csatlakozásból is az következik, hogy a belépési dátumhoz közeledve lassan, de biztosan hozzáidomulnak majd a magyar kötvényhozamok az eurózóna fiskális oldalról a hazaihoz hasonló tagjainak hozamszintjéhez – ez pedig a jelenlegi környezetben további 2 százalékpontnyi hozamcsökkenést jelenthet a magyar befektetőknek.
Forrás: TradingView.com
De ahogy mindent, ezt a tényt is érdemes kontextusában kezelni: az eurózóna tagjaként szinte biztos, hogy nem kell majd olyan inflációs sokkal számolnunk, amit a Covid után a lakosság a PMÁP-ba való féktelen meneküléssel próbált meg kezelni, az alacsonyabb hozamok tehát nem jelentenek majd egyet a reálhozamok megszűnésével. De addig még sok víz lefolyik a Dunán.
