Hátat fordíthatnak Magyarországnak az amerikai cégek 2024 januárjától, az amerikai-magyar adóegyezmény felmondásának életbe lépésével.
Az amerikai-magyar adóegyezmény felmondása exodust nem vált majd ki, de az új befektetési helyszínt kereső tengerentúli vállalatokat eltántoríthatja Magyarországtól. Ez a fő konklúziója a 24.hu csütörtöki cikkének, melyben szakértők elemzik, mit hozhat hazánknak az egyezmény felmondása.
Miért kellett felmondani?
Az 1979 óta hatályos amerikai-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény felmondása 2024. január 1-től érvényes. Az amerikai pénzügyminisztérium korábbi nyilatkozatai alapján a megszüntetés oka az volt, hogy a magyar kormány tavaly az EU-ban megvétózta a közel 140 ország (köztük az USA) által támogatott 15 százalékos globális minimumadó bevezetését. A kormány azért járt el így, mert mindenképp meg akarta tartani a jelenlegi 9 százalékos magyar társasági adókulcsot. Magyarország hiába táncolt vissza 2023 elején, az adóegyezmény felmondása kapcsán már nem volt visszaút. A döntés azt jelenti, hogy az EU-ban Magyarország lesz az egyetlen tagállam, aminek nincs ilyen típusú egyezménye Amerikával. Az adómegállapodást az USA még Oroszországgal és Fehéroroszországgal sem szüntette meg.
Az amerikai–magyar adóegyezmény felmondásának látványosan negatív hatása lesz, hogy az Egyesült Államok 2024-től már korlátozás nélkül vetheti ki a 30 százalékos forrásadót, a magyar cégek, magánszemélyek amerikai forrású jövedelmeire, kifizetéseire (például osztalékra, kamatra, és bizonyos esetekben akár árfolyamnyereségre). Arról, hogy mit jelenthet ez a magánbefektetők számára, ebben a cikkben írtunk.
