A vagyonosabbak valóban vagyonosabbak lettek, az ő gyarapodásuk torzítja a statisztikákat.
Mi történt? Bár az MNB statisztikái szerint 2025 harmadik negyedévében a magyarok pénzügyi vagyona látszólag majdnem kétezer milliárd forinttal nőtt, a növekedés döntő része részvényekből és részesedésekből származik, amelyek nagyrészt a vagyonosabb rétegek kezében összpontosulnak. Az átlag pénzügyi helyzete valójában romlott, számol be az Azénpénzem.hu.
Részletek. Az MNB adatai szerint a magyar háztartások pénzügyi vagyona 114,6 ezer milliárd forintra nőtt 2025 harmadik negyedévére. Azonban a növekedés nagy része – több mint 2,2 ezer milliárd forint – részvények és részesedések értékéből adódik, amelyek főként a felső vagyoni rétegek kezében vannak.
Az átlagnak inkább negatív a változás: a tranzakciós szinten számított pénzügyi eszközérték mindössze 387,2 milliárd forinttal nőtt, ebből a részvények 614,6 milliárd forinttal emelkedtek, ami önmagában a középrétegek és kisméretű megtakarítók számára nem jelentett gyarapodást.
A háztartások megtakarítási képessége negatívba fordult (GDP mínusz 0,2%), és a nettó pénzügyi vagyon a GDP 113,5 százalékát teszi ki. A részvényeket és befektetési jegyeket kiszűrve már sokkal kedvezőtlenebb kép rajzolódik ki: az állampapírok és kisebb megtakarítások többsége a gazdagabb rétegekhez koncentrálódik, míg a középosztály és a kisméretű megtakarítók vagyona stagnál vagy csökken.
Megvezetett statisztikák. A szakértők szerint a statisztikák túlértékelik a lakosság vagyonát, mert a jegybank a nehezen realizálható üzleti tulajdonokat is a pénzügyi vagyon részeként számolja. A valóságban a középosztály pénzügyi helyzete romlik, miközben a vagyonosok céges és részvényportfóliói növekednek, így a magyar lakosság jelentős része nem részesül a látszólagos vagyonbővülésből.
