A paksi leállás egyelőre kezelhetőnek tűnik, de kedvezőtlen forgatókönyv esetén már a GDP-n is érezhető nyomot hagyhat.
Mi történt? Az Erste Group Research elemzője szerint a Paksi Atomerőmű részleges leállása a kedvezőtlenebb forgatókönyv esetén több tized százalékponttal is visszavetheti Magyarország gazdasági növekedését, írja a 24.hu. Erre akkor lehet számítani, ha a tartós aszály miatt ipari vagy közlekedési korlátozások bevezetésére is szükség lesz.
Importból megoldva. Az elemzés hangsúlyozza, hogy amennyiben az energiamegtakarítási intézkedések és a növekvő villamosenergia-import elegendőnek bizonyulnak az ipari fogyasztók korlátozásának elkerülésére, akkor a GDP-re gyakorolt hatás várhatóan mérsékelt marad. A gazdaságot az is terhelheti, hogy a kieső paksi termelést drágább importárammal kell pótolni, ami növeli az energiaköltségeket és ronthatja a nettó export teljesítményét. A helyzet nemcsak Magyarországot érintheti, hiszen számos osztrák tulajdonú vállalat működik az országban, így az esetleges korlátozások rájuk is hatással lehetnek. Ennek ellenére az elemzők továbbra is 1,7 százalékos magyar GDP-növekedéssel számolnak 2026-ra.
