Nagyon szűk az a réteg Magyarországon, amely a járvány időszakában és az orosz-ukrán háború kezdetét követően előrébb lépett az uniós jövedelmi rangsorban: mindössze a társadalom legjobban kereső 15 százaléka büszkélkedhet azzal, hogy európai viszonylatban is javult az anyagi helyzete, már ami a fizetéseket illeti.
Mi történt? A magyar és az Európai Uniós jövedelmi eloszlásról készített összehasonlító elemzést a G7. Mint kiderült, csupán a magyarok 15 százaléka került közelebb az európai átlaghoz, az alsó 85 százalék az elmúlt három év alatt az eddigi rossz helyzetéből egy még rosszabb pozícióba került.
Kontextus. Ha az Európai Unió összes lakosát a jövedelme alapján évenként sorba rendezzük, akkor megfigyelhetjük, hogy a magyar társadalom döntő része hasonló mértékben lépett vissza 2020 és 2023 között. Ez az egyformaság ráadásul egyaránt jellemző az euróban és a vásárlóerő-paritáson mért – tehát a megélhetés költségével, vagyis az országonként eltérő árszínvonallal kiigazított – adatokat nézve, így például kérdéses az árak befolyásolására tett kormányzati törekvések eredményessége.
