Az ország lakosságának 91–92 százaléka saját tulajdonú lakásban él, a bérlakások aránya drámaian csökkent, pedig sok fiatal és alacsony jövedelmű számára ez lenne a kiút a lakhatási válságból.
Mi történt? A 444 hosszú cikket közölt a lakhatási válság lehetséges megoldásairól és azok akadályairól. A cikk szerint Magyarországon a rendszerváltás idején a fővárosi lakások több mint fele állami bérlakás volt, ám a kilencvenes évek privatizációja után a bérlakások többségét magánkézbe adták. A társadalomban kialakult erős lakástulajdon-fetisiszta szemlélet miatt ma az ország lakosságának 91–92 százaléka saját tulajdonú otthonban él, ami az egyik legmagasabb arány az Európai Unióban.
A trend. A 444 cikke rámutat, hogy a bérlakások aránya folyamatosan csökkent, 2024-ben az önkormányzati bérlakások száma először nem érte el a százezret, szemben a 2000-es évek közel 176 ezerével. A magyar kultúrában a saját lakás függetlenséget, biztonságot és társadalmi státuszt jelent, míg a bérlakást sokan kiszolgáltatottnak érzik. Ugyanakkor a magas lakásárak miatt sok fiatal és alacsony jövedelmű ember számára a bérlés lenne az egyetlen reális kiút az önálló élethez.
Problémák. A szakértők szerint egy jól átgondolt, államilag támogatott, hosszú távú bérlakás-program anyagi ösztönzőkkel jelentős segítséget nyújthatna, de politikai akarat erre egyelőre nem látszik. A német és lengyel tapasztalatok szerint ugyanakkor van társadalmi igény a megfizethető bérlakásokra. További részletek itt.
