Nem azért él a magyarok 90 százaléka saját tulajdonú ingatlanban, mert magántulajdon-fetisiszták, egyszerűen a meglévő opciók – ha egyáltalán vannak – olyan rosszak, hogy szóba sem kerül ezek választása – állítja Jelinek Csaba városszociológus, aki lakásszövetkezeti rendszer beindítása mellett érvel. Balogh László, az Ingatlan.com szakértője szerint a magas magántulajdoni aránynak is megvan az előnye, ami főleg a járvány alatt mutatkozott meg. Megfelelő bérlakásprogram beindítását viszont nemcsak a politikai akarat, hanem a kultúra és a bizalom hiánya is hátráltatja, pedig egyetértés van köztük abban, hogy szükség lenne rá. Társadalomkutatót és ingatlanost kérdeztünk a magyar ingatlanpiac visszásságairól és a lehetséges megoldásokról.
- Lakhatási vagy megfizethetőségi válság van ma Magyarországon?
- A magas magántulajdoni arány az ingatlanpiaci árkorrekciót is akadályozza.
- Magyarországon 2-3 millió ember nagyon rossz lakáskörülmények között él.
- Rövid távon logikus, hogy az állam a keresleti oldalt pörgeti évente 200 milliárd forinttal, mert így sokkal többeket hoz helyzetbe, mintha ugyanezt a pénzt bérlakásokra költené.
- A befektetők és az állam helyett akár önszerveződő közösségek is kezükbe vehetnék az ingatlanpiac megújítását.
- A svájci lakásszövetkezeti rendszer itthon is működőképes lehet.
- Nem igaz, hogy a bérlakásokba mindenképpen a legszegényebbeknek kell költöznie.
- Égető szükség van megfelelő bérlakásprogramra, mert a lakhatási helyzet romlása a gazdasági teljesítőképességet is befolyásolja.
Forbes.hu: Lehet lakhatási szegénységről beszélni Magyarországon egy ennyire pörgő ingatlanpiac mellett?
Jelinek Csaba: Egyértelmű, hogy lakhatási válság van. Becslések szerint 2-3 millió ember él ma lakhatási szegénységben. Ez jelenthet megfizethetőségi, jogi vagy minőségi problémákat. Az is érdekes, hogy 1989-90 körül hasonló számot becsültek az akkori szakértők.
