Ha úgy érezzük, hogy száz százalékig igazunk van, akkor hajlamosak vagyunk olyan szavakat használni, mint „egyértelműen”, „nyilvánvalóan” vagy „kétségtelenül.” Azonban nagyon ritkán vagyunk olyan helyzetben, amikor tényleg ennyire egyértelműen fekete-fehér a helyzet és el lehet dönteni a vitát az egyik vagy a másik fél javára. Ha a szavaid arra utalnak, hogy tévedhetetlennek érzed magad, akkor a vitapartnered könnyen érezheti, hogy teljesen ignorálod a nézőpontját. Ha valóban jó érveket hozol fel, akkor semmi szükség arra, hogy hozzátedd, hogy „kétségtelenül” igazad van.
Enélkül előbb és hitelesebben meg tudod győzni a másik felet.
Ne túlozz!
Amikor olyan személlyel kerülünk konfliktusba, aki már többször okozott nekünk kellemetlenséget hajlamosak lehetünk arra, hogy a „mindig” és a „soha” kifejezésekkel dobálózunk. Ha valódi változást akarunk elérni a vele való kapcsolatunkban, akkor sokkal érdemesebb egy konkrét szituációt felhozni példaként ahelyett, hogy azt vágjuk a másik fejéhez, hogy „mindig” elkövet egy hibát.
Személyeskedés és túlzások nélkül hamarabb megegyezhetünk.
Ne mondd meg másoknak, hogy mit kéne tenniük!
Ha vezetőként a beosztottaiddal beszélsz, akkor fontos, hogy mindenki világosan értse a feladatait, de ha olyan emberrel kerülsz egy nehezebb beszélgetésbe, akinek nem vagy a főnöke, akkor jobb, ha kerülöd a konkrét utasításokat.
Az olyan kifejezések, mint „lehet, hogy érdemes lenne megfontolnod” vagy a „gondoltál már arra a lehetőségre, hogy?” növeli annak az esélyét, hogy pozitív irányba befolyásold a beszélgetést.
Ne hibáztass másokat az érzéseidért!
Természetes, hogy dühös leszel például akkor, ha a kollégád félbeszakít a mondatod közepén, de ha ekkor ráförmedsz és azt mondod „nagyon dühös vagyok miattad”, akkor valószínű egy vitát fogsz kirobbantani. Ehelyett inkább igyekezz asszertívebben megközelíteni a helyzetet. Valószínűleg a másik könnyebben fogadja a kritikát, ha úgy fogalmazol, „dühösnek érzem magam, amikor így félbeszakítasz.”
Ne minősíts!
Lehet, hogy azt érzed, hogy amit a másik fél tett az etikátlan, helytelen vagy szakszerűtlen, de ha ezeket a jelzőket használod a beszélgetés során, akkor a másik önérzete sérülhet és a vita átcsap abba, hogy ezt próbálja megvédeni. Sikeresebb lehet a kommunikáció, ha az adott helyzetre vonatkozóan fogalmazol meg kritikát és nem a másik személyét minősíted. Például ahelyett, hogy szakszerűtlennek nevezed a kollégád, mert elmulasztott egy határidőt inkább mondd azt, hogy „a határidők elmulasztása ronthatja a cég hírnevét.”
Ne mondd, hogy „ez nem személyes”!
Általában ha valaki hozzáteszi a mondanivalójához, hogy „ne vedd magadra” vagy „ez nem személyes”, akkor sejti, hogy a másik valószínűleg magára fogja venni azt, amit mond. Így inkább olaj a tűzre, ha ezeket használjuk. Sokkal egyszerűbb, ha elismerjük, hogy a másiknak ez egy fontos téma és valószínűleg nehezen fogja érinteni az, amit mondunk.
Borítókép: Fotó: Toa Heftiba // Unsplash
