Szabadtéri matekversenyek, nyári matektáborok és csapatban megoldott feladatok: a Medve Matek 27 éve bizonyítja, hogy a matematika lehet közösségi élmény is. A két debreceni matektanár ötletéből indult program mára országossá nőtt, és úgy fejleszti a gyerekekben a 21. században kulcsfontosságú képességeket – a problémamegoldást, a logikus gondolkodást és a csapatmunkát –, hogy közben a telefonjukról is megfeledkeznek. Gyimesi Bernadettel és Balogh Tamással, a Medve Matek két vezetőjével beszélgettünk.
Mi történik, ha a matek kiköltözik az osztályteremből a szabadba, a feladatokat pedig nem egyedül, hanem csapatban kell megoldani? A Medve Matek története azt mutatja, hogy a matematika lehet közösségi élmény is, és a gyerekek közben szinte észrevétlenül teszik le a telefont.
Egykori résztvevők, a mai szervezők és egy szakpszichológus szemével mutatjuk meg, mitől működik ez a módszer: miért gondolkodunk jobban mozgás közben és a természetben, mit ad a csapatmunka a sikerélményen túl, és miért maradnak fontosak ezek a képességek a mesterséges intelligencia korában is.
„Hatalmas büszkeség, hogy néhány osztálytársammal együtt bekerülhettem ebbe a közegbe: még kicsik voltunk, a Medve Matekos szervezők pedig egyetemisták. Le voltam nyűgözve, mennyire okosak és kompetensek. Csak később, felnőttként tudtam értékelni, hogy a természetben voltunk, és egy mai iskolásnak nehéz is lenne elmagyarázni ennek az értékét. Nagy élményt adott az is, hogy mentünk, folyamatosan együtt gondolkoztunk, kisegítettük egymást, ha kellett. Volt, aki az egyik, míg más egy másik területen volt erős, így először tapasztaltam meg a csapatmunka szépségeit” – meséli a Forbes.hu-nak Kapu Tibor, a Hunor Magyar Űrhajós Program vezetője, kutatóűrhajós, aki második magyarként tavaly járt a Nemzetközi Űrállomáson az Axiom-4 küldetés keretében.
Tibor a Krúdy Gyula Gimnázium hatosztályos képzésén tanult Nyíregyházán, és először 7–8. osztályosként került kapcsolatba a Medve Matekkal. Részt vett a debreceni Nagyerdőben tartott vetélkedőkön, és a Medve Matek nyári táboraiba is elment, emellett – ez is matekos vénáját bizonyítja – tantrixozott is (ez egy stratégiai játék, amelyből világszerte bajnokságokat is rendeznek – a szerk.).
A 9–18 éves diákoknak szóló szabadtéri matekversenyek ötlete a Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium két matektanára, Kis Gábor és Kosztolányiné Nagy Erzsébet fejéből pattant ki, és évekig Debrecenben tartották a 300–400 diákot megmozgató rendezvényt. A Medve névben a „D” is a városra utal, hiszen a „Matek”, „Erdei”, „Debreceni”, „VEtélkedő” szavakból származik a Medve elnevezés. A diákok csapatokban, a természetben oldottak meg feladatsorokat egyik állomásról a másikra vándorolva.
Erről szól még a cikk
- Egy matektábor papírpénze a világűrben: mit vitt magával Kapu Tibor az Axiom-4 küldetésre, és hol van most ez a különleges „bankjegy”?
- „Azt éreztem, hogy miénk a világ”: így lett a cikinek hitt matektáborból életre szóló élmény.
- Hová tűnnek a telefonok? A szülők néha maguk telefonálnak a szervezőknek, hogy legalább egy üzenetet kapjanak a gyereküktől.
- „Nem az a cél, hogy mindenkiből zsenit neveljünk”: mit tud a Medve Matek, amit az iskola nehezen?
- A séta okosabbá tesz? Egy pszichológus elmagyarázza, miért gondolkodunk jobban a szabadban, és mihez kell mégis zárt tér.
- Profi marketing nélkül lett országos: hogyan nőtt egy debreceni erdei vetélkedőből több száz helyszínes mozgalom?
