A kudarc, a bukás és a hibázás az életünkben és a neveltetésünkben nagyon gyakran indokolatlanul negatív visszacsatolásokhoz vezet. Ezzel pedig van egy hatalmas probléma. Az olyan versenyterületeken, mint a vállalkozói lét, a tőzsdei kereskedés vagy az élsport ugyanis rengeteg elbaltázott cselekedetre van szükség a tanulási folyamatban ahhoz, hogy valakiből igazi nagyság váljon. A mai írás ezen versenyzői területek fiataljainak szól és természetesen nem a leendő orvosoknak vagy buszsofőröknek. (Figyelem: idézetek tömkelege következik holokauszt-túlélő pszichológustól kezdve spirituális tanítón és élsportolón át egy itthon ismeretlen vállalkozóig!)
„Sajnos sok családban, miközben próbálják motiválni a gyerekeket, hogy sokra vigyék, a sikernek olyan kultúráját teremtik meg, amelyben a gyerek »létét« összekapcsolják a »tetteivel«: megtanítják neki, hogy nem önmagáért értékes, hanem azért, amit elér, és ahogy viselkedik. A gyerekek nagyon intenzív nyomásnak vannak kitéve, hogy jó jegyeket szerezzenek, sikeres atléták vagy zenészek legyenek, eredményes felvételi vizsgát tegyenek, elit egyetemeken szerezzenek diplomát, ami egy versenyképes területen jól fizető álláshoz vezet.
De ha a jó bizonyítvány vagy a jó modor érdemli ki a szeretetet, az egyáltalán nem is szeretet. Hanem manipuláció.
