Méretében kicsi programsorozat, de a kidolgozottságában kifejezetten alapos, amit néhány fiatal nagy odafigyeléssel visz évek óta. A KacsaKő Egyesületnél hátrányos helyzetű és középosztálybeli gyerekeknek szerveznek közös élménytáborokat, klubeseményeket. És egyik csoport sincs kiemelve, vagy éppen megfigyelő státuszban: a gyerekek együtt vannak, ismerkednek, játszanak és kölcsönösen tanítják egymást olyan dolgokra, ami a másiknak nehezebben megy.
Jó esetben a szülők igyekeznek a világot előítéletmentesen megismertetni a gyerekeikkel. A ki hova született, kinek milyen a bőrszíne, kinek mi a neme, identitása – és így tovább – különbözőségeknél kerülni és elutasítani mindenféle negatív megbélyegzést. Sok esetben viszont a családok sem mentesek az előítéletektől. A szocializáció nagyobb bugyrai, az iskola, egyéb közösségek pedig pláne nem: a gyerekek észrevétlenül szippantják be a nem éppen be-és elfogadásról híres hazai társadalmi normákat.
Ismeretanyag átadása, kulturális és önkéntes programok szervezése, beszélgetések – ezek a bevett gyakorlatai az előítéletek feloldásának, de a KacsaKőnél ennél göröngyösebb úton indultak el.
