Ha a hegy nem megy Mohamedhez… Akkor vigyük el a konferenciát/meetinget a résztvevőkhöz mi. Adunk néhány tippet a hogyanra is.
A koronavírus-pánik miatt egyre több csoportos összejövetelt igénylő rendezvényt mondanak le, cégeken belül törlik a meetingeket, előnyben részesítik a home office-t, tréningeket, csapatépítő eseményeket húznak le – ezek mögött sokszor már nem is a félelem, hanem anyagi megfontolások (költségcsökkentés) állnak.
De a kommunikáció és az élet nem állhat meg! Különösen azért nem, mert ezek nélkül az események nélkül a negatív gazdasági spirál még gyorsabban pörög majd. Míg visszatérünk a rendes kerékvágásba, addig is szükség van arra, hogy a dolgozókkal, partnerekkel információt cseréljünk, tanítsuk őket, élményt adjunk nekik – és ehhez néha már nem elég egy szimpla telefon. Olyan is van, amikor a rendezvényt, oktatást, előadást mégiscsak el kell juttatni valahogy a célközönséghez, ha másért nem, azért, mert már ki van fizetve, és azért, mert a bajban is tartani kell a lelket és lelkesedést a dolgozókban. Sőt, talán akkor kell igazán! Ilyenkor a legjobb, ha nem hozzánk jönnek, hanem mi „megyünk” proaktív gondolkodással és némi technológiai kreativitással a lemondások elébe.
