Az elmúlt időszakban megváltozott a kommunikációnk: félünk a kézfogástól, a maszk eltakarja az arcunk több mint felét, elrejtve a gesztusok, mimikák jelentős részét. Most még fontosabb, hogy tudatos kommunikációval elkerüljük a félreértéseket, felismerjük és értelmezzük tárgyalópartnerünk nonverbális jeleit. Vendégszerzőnk ehhez ad tippeket.
Különböző
számok keringenek
arról, hogy
a testbeszéd az üzenetünk hány százalékát adja, abban viszont
egyetértenek a kommunikációs szakemberek, hogy a kommunikációnk
összhangjának eredménye a világos és tiszta üzenet, ha valami
disszonáns, azt akár ösztönösen, akár tudatosan, a testbeszéd,
és egyéb nonverbális jelek azonosításából ismerhetjük fel. A
jelenlegi helyzet pedig ezt
nagyon megnehezíti,
ezért érdemes még tudatosabban törekedni a teljes, tiszta
kommunikációra.
Nézzük, mi minden változott.
A kézfogás hiánya
A távolságtartás és a kontaktus kerülése miatt a kézfogást a veszélyhelyzet idejére meg akarták szüntetni. Ehhez – elsősorban külföldön – még alternatívákat is ajánlottak a kézfogás kiváltására, azonban úgy tűnik, nem tudták levenni a protokoll palettájáról. Svájcban azt mondják, hogy a mosolygás az új kézfogás, azonban ezt nehéz alkalmazni a gyakorlatban. Jó példa erre Mark Rutte holland miniszterelnök beszéde: miután bejelentette, hogy kézfogás helyett inkább könyök- vagy ökölpacsit adjunk, szinte rögtön kezet fogott a mellette állóval. A szokás nagy úr, és a kézfogás mint nonverbális jel már régóta velünk él.
Mivel a tenyér nyújtása azt üzeni, hogy nyitott vagyok feléd, nem támadási céllal közelítek (nincs a kezemben támadásra használható eszköz), így nem várható, hogy hirtelen leszokunk róla. Amikor a járványhelyzet csillapodott, az üzleti életbe rögtön visszatért a kézfogás.
Ami most fontos: előzzük meg a kellemetlen, bizonytalan helyzeteket. Határozott kommunikációval érdemes fellépnünk. Megoldás nyújthat a mosoly és bólintás kombinációja – de akár egyenesen közölhetjük is találkozáskor, hogy szándékunkban áll-e kezet fogni.
Maszkviselés
A maszk a mindennapjaink részévé vált, így a legtöbb, amit tehetünk, hogy fejlesztjük azt a képességünket, hogy a maszk takarása ellenére is értelmezni tudjuk a másik fél érzéseit a látható mikro-arckifejezésein keresztül. Dr. Paul Ekman Darwin elméletét továbbfejlesztve hét egyetemes, arcon megjelenő alapérzelmet azonosított: öröm, harag, meglepődés, undor, szomorúság, félelem, megvetés.
A
mikro-arckifejezések csupán egy másodperc töredékéig láthatóak
az arcon, így nagy odafigyelésre van szükségünk – különösen
ha maszkban van a beszélgetőpartnerünk. Segíthet,
hogy az
alapérzelmekhez két-három jellegzetes nonverbális jel tartozik,
így szinte valamennyi alapérzelmet leolvashatjuk
a másik arcáról a maszk
takarása ellenére is.
Mivel a szem közvetíti az üzeneteink 80 százalékát, jellemzően ezen az érzékszerven keresztül nyerjük a legtöbb információt – ugyanakkor az orr is sokat elárulhat.
Ha például az undor mikro-arckifejezéseit keressük, akkor az orr legfelső részét – ami kilátszik még a maszkból – érdemes figyelni. Ha redőket látunk az orr tetején, akkor az undort jelenthet, mert ilyenkor felhúzzuk az orrunkat, így ezek a ráncok jó iránymutatók.
Kifejezetten nehezen felismerhető a megvetés. Mikro-arckifejezéséhez hozzátartozik, hogy a száj egyik sarka lefelé görbül. Ezt a maszk teljesen kitakarja, így érdemes arra figyelni, hogy van-e cinikus hanghordozás, nő-e a fizikai távolságtartás, illetve tárgyalópartnerünk hátrébb húzza-e a vállait.
A személyes tér megváltozása
A személyes tér vonatkozásában négy távolságot különböztetünk meg: intim zóna (15-50 centiméter), személyes zóna (50-120 centiméter), társadalmi zóna (120-350 centiméter) – efelett pedig nyilvános zóna. A járványhelyzetben ajánlott másfél- kétméteres távolságtartás a társadalmi zónát jelöli ki számunkra a kommunikációra. Egy tárgyaláson jellemzően a személyes zóna és társadalmi zóna valamelyike fordul elő, napjainkban a jelenlegi helyzet miatt inkább a társadalmi zóna a gyakoribb.
Habár
a nagyobb távolságtartással a bizalom is nehezebben épül ki,
mégis a karanténidőszak alatt azzal értünk el bizalmat, ha
megfelelő távolságot tartottunk.
Nagyobb távolság esetén egyéb nonverbális jelekkel segíthetjük a bizalom épülését. Például mosollyal, előredőlő testhelyzettel tudatosan törekedhetünk erre.
Álló
tárgyalóhelyzet esetén a lábak jó tanácsadóink lehetnek. Ha
valaki az érzelmeit, esetleg az igazságot leplezné, ezt
az arcával, vagy a
karjával
gyakran
el
tudja rejteni előlünk, de a lábak megmutathatják a valós
érzéseket. Hiába kapunk egy – akár őszintének tűnő –
mosolyt, ha a lábak a kijárat felé mutatnak, akkor
beszélgetőtársunknak valószínűleg nem igazán érdekfeszítő
vagy kellemes a kommunikáció.
A virtuális megbeszélések
Mindennapjainkba
beépültek
az
online megbeszélések, amelyek számos előnyük
ellenére
több ponton nehezíthetik
a kommunikációt. A virtuális térben a másik fél üzenetét
rengeteg tényező eltorzíthatja – kezdve a gyenge wifi jeltől a
rossz fényviszonyokon át a lábak takarásáig. Míg egy személyes
tárgyaláson a területigényt is látjuk – például terpeszben
van vagy egyéb hatalmi pozíciót vesz fel a másik fél –, addig
ez a kamerán keresztül nem látszik. Ha a szem pupillája kitágul,
az általában érdeklődést, vonzalmat jelez. Ennek megállapítása
a világítástól is erősen függ és sokszor még egy személyes
találkozón is nehezen észlelhető.
Mindezek ellenére, ha valóban a másik félre figyelünk, észrevehetünk apró, sokatmondó jeleket.
Ha átveszi, tükrözi a testtartásunkat, azzal mutatja, hogy azonosul a hallottakkal, és jelzi, hogy mi irányítjuk a beszélgetést.
Egy másik jel – amit lehet, hogy csak hallunk és nem látunk –, ha dobol az ujjaival az asztalon: ez unalmat mutathat, vagy azt, hogy partnerünk haladna tovább egy következő téma felé, esetleg akár már be is fejezné ezt a beszélgetést.
Partnerünk komfortérzetét is vizsgálhatjuk: kellemesen vagy kényelmetlenül érzi-e magát.
Ez felfedhet elrejteni kívánt érzéseket, gondolatokat. Ha azt figyeljük, hogy a másik fél mennyire támasztja alá a mondandóját, nyomatékosítja-e nonverbális jelekkel, és mennyire van szinkronban az, amit mond, azzal, ahogyan mondja, már jó úton járunk a tiszta kommunikáció felé.
Bíró Nóra
Testbeszédszakértő, kommunikációs szakember
A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét.