Tizenhárom év alatt hatvan százalékkal csökkent a középkorúaknál a dohányzással összefüggő daganatok (tüdő-, gége-, nyelőcső- és húgyhólyagrák) előfordulása Magyarországon, ami elsősorban a dohányzás elleni intézkedések eredménye lehet. Szűrésre viszont még mindig nem járunk elegen, de talán a mai 40– 50-esek már tovább élhetnek.
„A daganatos betegségek előfordulásának csökkenése markánsan összefügg a dohányzás visszaszorításával, erre utalnak a kutatási eredményeink” – mondja Kiss Zoltán, az MSD adatkutatási vezetője, a Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi docense.
A nemzetközi gyógyszercég magyar leányvállalata több mint tíz éve foglalkozik Magyarországon krónikus betegségek tudományos kutatásával, rendszerint a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) – vagyis régi-új nevén az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) – adatait használták.
2009-től, azaz körülbelül tizenöt évre visszamenően kutathatóak érdemben az egészségügyi adatok. Persze ez nem regiszter, nem lehet pontosan megmondani, hogy darabszámra pontosan mennyiszer fordul elő egy adott betegség, viszont egy évtizednyi elemzés alapján ma már meg tudják mondani a kutatók, hogy milyen trendek láthatóak egyes krónikus betegségek vagy daganatos betegségek előfordulásában, túlélési esélyeiben, és hogyan alakultak a korosztályon belüli megoszlások az elmúlt másfél évtizedben.
A boncolási ráta is számít az adatok hitelességében
A kutatás eredményei szerint 2011 és 2023 között a dohányzással kapcsolatos daganatok előfordulása – mint a tüdő-, gége-, nyelőcső- vagy húgyhólyagrák – a 40-49-es férfi korosztályban 56,1 százalékkal esett vissza, míg az 50-59 év közötti korosztályban 59,7 százalékos javulást mutatnak a korcsoportos eredmények. A nőknél szintén 50-60 százalék között csökkent a megbetegedések száma az aktív életkorban.
