Cumi, nyunyóka, ujjszopás: a gyermekpszichológus szerint mindháromnak lehet létjogosultsága a kisgyermek életében bizonyos életszakaszokban. Mit tehet a szülő? Miből láthatja, ha egy rutin rossz szokássá kezd átalakulni, lehet-e káros egy ilyen gyermeki viselkedés, és hogyan segíthet gyermekének, hogy biztonságban érezze magát? Mit tegyen, ha az óvónénitől a nagyszülőkig sokan azt sulykolják a háromévesnek ezekkel kapcsolatban, hogy „te már nagy vagy ehhez”? Deliága Éva tanácsadó szakpszichológussal jártuk körbe a témát. Interjú.
Forbes.hu: Amikor egy kismama befekszik a kórházba szülni, szinte alapfelszerelésként kérik a cumit, és simán oda is adják a csecsemőknek. Én is emlékszem viszont az első védőnői látogatásra, ahol a védőnő azt mondta, ha nem muszáj, ne adjunk cumit a gyereknek. Most akkor jó vagy rossz dolog a cumi?
Deliága Éva (D.É.): Erről megoszlanak a vélemények. Amikor például hazahoznak egy újszülöttet a kórházból, és nyugtalan a baba, akkor a szülők nyilván minden módszert kipróbálnak, hogy megnyugodjon. Vannak úgynevezett irritábilis csecsemők, akik nagyon nehezen megnyugtathatók és ilyenkor a cumi is előkerülhet. Ezért nem könnyen eldönthető kérdés, hogy a cumi jó vagy rossz.
