„Apu annak idején azt mondta, Judit világbajnok lesz, és senki sem hitt neki. Vajon ha azt is mondta volna, hogy államfőjelölt leszek, melyik reményének adtak volna nagyobb esélyt? Ki melyiket hitte volna el kevésbé?” – mondja Polgár Judit magyar sakklegenda. Interjú kritikus gondolkodásról, ami a Judit nevét viselő Világsakkfesztivál idei tematikája, a róla készült dokumentumfilmről, és hogy abban milyen jellemfejlődésen megy át Garri Kaszparov, a jövőre a világ több részén megjelenő memoárjáról, közelmúltbeli köztársasági elnöki jelöléséről és arról, hogyan sakkozik Magyar Péter.
Forbes.hu: A kritikus gondolkodás lett az idei, szeptember 26-ai Polgár Judit Világsakkfesztivál fő témája – érdekesen rímel arra, hogy nemrég nem vállaltad el az államfői posztot.
Polgár Judit: Valójában onnan jött a téma, hogy a mesterséges intelligencia kezdi eluralni a hétköznapjainkat, és egyre nehezebb megkülönböztetni a valódit a hamistól. Nagyon fontos felhívni a figyelmet arra, hogy igenis használni kell az agyunkat, mert iszonyú információdömping van, és nincs időd megállni gondolkodni. Egy felugró kis videó pár másodperc alatt bújik be az agyadba, és nem mint fikciót, hanem mint hírcsatornát nézed. A manipuláció mérete elképesztő.
Mi köze mindennek a sakkhoz?
Amikor sakkozol, folyamatosan kritikusnak kell lenned, már csak azért is, hogy a végén ki tudd elemezni, hol hibáztál, és ehhez képest hogyan tudod a következő játszmádat jobbá tenni, meglepni az ellenfelet. Másrészt őt is elemezned kell, fel kell tenned a kérdéseket magadban, hogy vajon mit miért csinált. A gyerekeknél még természetes, hogy kérdeznek, kíváncsiak, de később ezt az iskola és a környezet ledarálja, azt kapják vissza, hogy ne okoskodjanak, ne kérdezősködjenek annyit.
Pedig ha ez az állandó kíváncsiság nem múlna el, akkor a kritikus gondolkodás automatikus maradna.
Véletlen vagy tudatos, hogy az utóbbi egy-másfél évtizedben éppen az oktatás lett az életed középpontja? A sakksikereid után a második dolog, amit veled kapcsolatban mindig megjegyeztek, az volt, hogy a szüleid azzal kísérleteztek nálad és a két nővérednél is: ha nem iskolában, hanem otthon tanultok és egy dologra fókuszáltok, biztosan kivételes teljesítményt hoztok.
Nagyon nem mindegy, hogy gyerekkorban milyen alapokat, skilleket kapsz. Én annak idején gyerekként nyilván csak sodródtam az eseményekkel, de a szüleim sokat beszéltek erről interjúkban is. Amikor pedig a gyerekeim megszülettek, akkor került igazán előtérbe nálam, hogy mennyire szeretném a sakkot más gyerekekkel is megosztani. Nem azért, hogy mind nagymesterek legyenek, hanem mert nagyon jól fejleszti a gondolkodásukat. És szülőként ma sokkal könnyebb hibázni, mint régebben.
Erről szól még az interjú:
Mit kezdjenek a pedagógusok Judit szerint azzal, hogy a diákok mindenhez használják a mesterséges intelligenciát?
Hol tartanak a munkálatok Judit önéletrajzi könyvén, aminek világjogait a patinás Penguin Press szerezte meg?
Érzett-e Judit elégtételt amiatt, hogy Garri Kaszparov szerepelt A sakk királynője című dokumentumfilmben, és nem tagadta, hogy a 94-es játszmájukon csalt?
Hány sakklépésben gondolta át, hogy mi lenne, ha elfogadná az államfői jelölést?
Hogyan sakkozik Magyar Péter?
