A korábban kommunikált 19 helyett végül mintegy 30 kísérletet végeztek el az űrállomáson.
Mi történt? A Magyar Tudományos Akadémián tartott szimpóziumon bemutatták a HUNOR-program első tudományos eredményeit, az űrhajós többek között az emberi szervezet súlytalansághoz való alkalmazkodását, a növénytermesztés lehetőségeit és a sugárterhelést is vizsgálta, derül ki a Telex beszámolójából.
Részletek. A korábban kommunikált 19 helyett végül mintegy 30 kísérletet végeztek el az űrállomáson, ebből Kapu 25-öt hajtott végre személyesen. A projekt vezető mérnöke, Örökös-Tóth István szerint a NASA-tól informálisan azt a visszajelzést kapták, hogy ilyen rövid idő alatt ennyi kísérletet még nem végeztek el az űrállomáson.
Mit tudni még? A kutatások egyik fő területe az emberi szervezet működése volt. A súlytalanság megváltoztatja a vérkeringést, a folyadékháztartást, az izmok és a csontok állapotát, ezért a magyar kutatók többek között az agyi véráramlást és az egyensúlyérzékelést vizsgálták. A növénytermesztést is tesztelték, a Vitapric nevű kísérletben 12 növénynevelő egységben próbáltak magokat csíráztatni. Mindegyikben sikerrel jártak, a magok száz százaléka kicsírázott.
A sugárterhelést tíz, magyar fejlesztésű doziméterrel mérték. Az eredmények szerint a teljes elnyelt sugárdózis 44 százaléka a Dél-atlanti anomália feletti áthaladásokhoz kötődött. Ez a Föld mágneses terének egy gyengébb régiója, ahol az űreszközök a szokásosnál nagyobb sugárterhelésnek vannak kitéve.
Hogyan tovább? A bemutatott eredmények még csak az első betekintést adják a magyar űrmisszió tudományos munkájába. Több kutatás feldolgozása továbbra is zajlik, így a következő hónapokban újabb eredmények és publikációk várhatók.
