A Duna menti akkumulátorgyárak és más ipari létesítmények közelében mért vízminőséget egy magyar kutatócsoport – és rossz híreik vannak.
Mi történt? Egy friss magyar kutatás szerint a Duna több ipari létesítmény, köztük az akkumulátorgyárak környezetében jelentős mennyiségben tartalmaz PFAS-okat, azaz mérgező „örökvegyületeket”, írja a Telex. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói az eredményeiket a Journal of Environmental Chemical Engineering folyóiratban megjelent közleményükben foglalták össze.
Miért fontos ez? A PFAS-ok közé növényvédő szerek, gyomirtók és gyógyszerek is tartoznak, amelyek mezőgazdasági bemosódással, szennyvíziszapból készült komposzton vagy kezelt szennyvízen keresztül kerülnek a folyókba. A Telex cikke szerint a halak és a potenciálisan szennyezett ivóvíz fogyasztásával a mi szervezetünkbe is bekerülhetnek ezek az anyagok.
Mit jelent ez a gyakorlatban? A kutatók 2024. július és 2025. január között 96 mintát vettek összesen nyolc magyarországi helyszínről, köztük a gödi Samsung közelében. Méréseik alapján a szennyezés az ipari kibocsátások közelében volt a legerősebb, majd a kibocsátási ponttól távolodva 30–40 százalékkal csökkent, ami egyértelműen ipari eredetre utal. A legmagasabb üledéki koncentrációt a komáromi akkugyár környezetében találták.
Kontextus. „Sajnos vannak olyan gyárak hazánkban, ahol üzleti titokként kezelik a kétségtelenül jelentős költségű kutatások eredményeként alkalmazást nyert adalékanyagokat, de ezekről nem adnak kellő információt” – mondja Záray Gyula professzor emeritus, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója, a kutatás egyik szerzője.
Hogyan tovább? Az új uniós ivóvízirányelv január 12-től 0,5 mikrogramm/literben maximálja a PFAS-ok összkoncentrációját. A Duna menti – köztük budapesti – parti szűrésű ivóvízbázisoknál fennáll a veszély, hogy az akkumulátorgyártásban használt vegyületek átjutnak a szűrőrétegen, ezért gyors beavatkozásra van szükség, mondja Záray.
