Az államfő aláírta a 17. alkotmánymódosítást. Szerinte ezzel a rendszerváltáskor 1956 örökségén létrejött demokratikus jogállam megszűnt.
Mi történt? Videót tett közzé a saját Facebook-oldalán Sulyok Tamás köztársasági elnök, amiben bejelentette, hogy aláírja az alkotmány 17. módosítását, ezzel holnaptól megszűnik a megbizatása.
Miért írta alá? Sulyok szerint mély sebet ejt a demokrácián a módosítás, veszélyes precedens, de mégis aláírta azt ma. Szerinte nem lett volna jogi lehetősége arra, hogy megtagadja az alkotmánymódosítás aláírását.
„Alaptörvényben foglalt kötelezettségemnek – jogi lehetőségeim és lelkiismeretem alapos mérlegelése után – eleget teszek. Aláírásom köztársasági elnöki kötelezettségeim és a köztársasági elnöki intézmény iránt tanúsított teljes és minden körülmények közötti tiszteletem végső pecsétje” – mondta a lemondatott köztársasági elnök.
Sulyok szerint a lépés felelőssége a kormányzó hatalmat terheli, hosszan fejtegette, hogy szerinte az elmozdítása súlytalanná teheti a köztársasági elnöki pozíciót, korszakhatárt jelent, szerinte
ezzel a rendszerváltáskor létrejött demokratikus jogállam megszűnt
Előzmények. Magyar Péter kormányfő többször távozásra szólította fel a köztársasági elnököt, végül a kétharmaddal kormányzó Tisza nem a legelegánsabb módon, alkotmánymódosítással mozdította el a választások óta a jogállamért egyre jobban aggódó Sulyok Tamást.
A köztársasági elnökre egyre nagyobb nyomás nehezedett, ugyanakkor a kormánypárt is elszámolta magát némileg, mert a korábban hangoztatott határidők után is maradt Sulyok, végül ehhez a megoldáshoz nyúlt a Tisza-frakció, kérdés mennyire teremt ez veszélyes precedenst.
Az alkotmánymódosítás lényege:
- Megszünteti a hivatalban lévő köztársasági elnök, Sulyok Tamás megbízatását, és 30 napon belül új államfőt kell választani.
- Átalakítja az igazságszolgáltatás rendszerét: módosítja az Alkotmánybíróság (Ab) és a bírósági vezetők szabályait.
- Visszaállították a hetven éves felső korhatárt az alkotmánybíráknak, amellyel két hónap múlva megszűnik Polt Péter elnök és másik három bíró megbizatása.
- 12 éves cikluskorlátot vezet be az országgyűlési képviselők számára.
- Szűkíti a kétharmados törvények körét, és megszünteti a Költségvetési Tanács vétójogát.
- Létrehozza a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal alkotmányos alapját.
- Több intézményi változást is tartalmaz, például ismét „megyéknek” nevezi a vármegyéket, megszünteti az Országgyűlési Őrséget, és részben visszaállítja az Alkotmánybíróság hatáskörét egyes költségvetési ügyekben.
