Az amerikai lap nagy anyagban foglalkozik azzal, hogy az autokrata vezetők miért adják át könnyen a hatalmat. Szerintük Magyarország Orbán bukásával a populisták választási vereségének mintapéldája.
Mi történt? Idén több országban (Magyarország, Szerbia, most az USA) a választók váratlanul leszavazták a nacionalista-populista vezetőket. Mindhárom helyen tartani lehetett attól, hogy a hatalmon lévők annyira a maguk javára billentették a pályát, hogy nem lehet legyőzni őket, vagy hogy nem fogadják el a vereséget:
- Orbán Viktor 16 évig volt miniszterelnök, egészen májusig. Ezalatt uralta a médiát, a saját embereivel töltötte fel a bíróságokat, és átírta a választási törvényeket.
- Aleksandar Vučić 2012-től a múlt hónapig uralta Szerbia politikáját. Kezében tartotta a rendőrséget és a választási bizottságot.
- Trump és a republikánusok átrajzolták a választókerületeket (gerrymandering), előre pereket indítottak, és támadták a levélszavazást. Trump a 2020-as vereségét máig nem ismerte el nyilvánosan.
Végül mindhárom vezető elfogadta az eredményt.
Miért? A NYT szerint azért, mert egyik választás sem volt szoros. Ha az ellenfél győzelme túl nagy ahhoz, hogy ne lehessen letagadni, a szabályokat hajlítgató vezetőnek nem marad más választása, mint elismerni a vereséget.
A részvétel szerepe.
- USA: a demokraták generációk óta az egyik legnagyobb képviselőházi többségre készülnek. A részvétel az elmúlt évszázad egyik legmagasabbja volt, a 30 év alattiak 70%-a demokratára szavazott.
- Magyarország: Orbán riválisa abszolút többséget szerzett. A részvétel 79,55% volt, a legmagasabb 1989 óta.
- Szerbia: a diákmozgalom is abszolút többséget szerzett. A részvétel közel 70% volt, Jugoszlávia szétesése óta a legmagasabb.
Miért szavaztak ennyien? Az emberek jellemzően inkább a pénztárcájukat védik az urnáknál, mint a demokratikus elveket. A megélhetési gondok és a korrupció magas szintje azonban már elég erős mozgósító erő.
A kormányzás kihívása. Izraelben Netanjahu koalíciója elvesztette a többségét, de az ellenzék megosztott. Gadi Eisenkot kapott megbízást a kormányalakításra. Szerbiában a kollektavaként működő diákmozgalomnak most vezetőt kell választania egy vegyes összetételű parlamenti többségből. Az Egyesült Államokban a Demokrata Párt a centrista Gavin Newsomtól a progresszív Alexandria Ocasio-Cortezig terjed. 2028 előtt meg kell találniuk, milyen jelölt és milyen program köré tudnak egyesülni.
A széles koalíció megkönnyítheti, hogy a vesztes elismerje a vereségét, de nehezebbé teheti a kormányzást. E tekintetben Magyarország kivétel valamennyire, a Tisza párt egyelőre egységes, de széles választói koalíciót fed le a kiábrándult fideszesektől egészen a nagyvárosi liberális szavazókig.
