Bár néhány hajó még át tud kelni a világ egyik legforgalmasabb szorosán, a forgalom 95 százaléka fennakad.
Mi történt? BBC elemzése szerint március eleje óta összesen 99 hajó haladt át a Hormuz-szoroson, ami napi átlagban mindössze 5–6 hajót jelent, szemben a háború előtti 138 napi áthaladással.
Az áthaladások körülbelül egyharmada valamilyen módon Iránhoz kapcsolódik, köztük 14 iráni zászló alatt hajózó, valamint más, Irán olajkereskedelméhez gyaníthatóan kapcsolódó, szankció alatt álló hajó.
Akik még hajózhatnak. A fennmaradó hajók között több kínai tulajdonú és indiai célállomású hajó is található, sőt néhány nem iráni hajó iráni kikötőben kötött ki, például görög tulajdonban lévő hajók. A hajók gyakran hosszabb, a szokásosnál kockázatosabb útvonalat választanak, közelebb az iráni partokhoz, ami az esetleges aknák elkerülését és az iráni hatóságokkal való „biztonsági egyezséget” segíti.
Új útvonalak. Az iráni beavatkozás hatására a kereskedelmi hajók új, partközeli útvonalakat kényszerülnek használni, és a térségben 20 hajót ért támadást is dokumentáltak. A fenyegetések között drónok, partvédelmi rakéták, gyors támadó hajók és esetleges tengeri aknák szerepelnek. A szoros földrajzi adottságai – sekély víz és hegyes partvonal – további előnyt biztosítanak Iránnak a támadások indításában.
Összegzés. A szoros kontrollja, a fenyegetések és az alternatív útvonalak miatt a nemzetközi kereskedelem jelentős kockázatot vállal, miközben a világ kőolaj- és LNG-ellátásának ötödét szállító útvonal működése kritikus a globális energiaellátás számára.
