Az új kormány létrehoz egy Jóvátételi Alapot.
Mi történt? A 444 azt írja, hogy elkészült a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthonban 2005 és 2025 között történt jogsértéseket feltáró, 108 oldalas jelentés. A dokumentumot Gyurkó Szilvia államtitkár és Magyar Péter miniszterelnök mutatta be.
Részletek. A vizsgálat szerint nemcsak az egyéni felelősséget kell keresni: azt is fel kell tárni, hogyan fordulhatott elő, hogy a gyerekek jelzései éveken keresztül nem jutottak el azokhoz, akik megvédhették volna őket. „Egyetlen elkövető sem tudja egyedül kijátszani a rendszert” – mondta a sajtótájékoztatón Gyurkó.
A jelentés szerint a gyermekvédelmi rendszerben több ponton is súlyos problémák voltak: a gyerekek jelzései háttérbe szorultak, hiányzott a független ellenőrzés, az intézményrendszer széttagolt, a kapacitáshiány pedig tovább súlyosbítja a helyzetet.
Mi derült még ki? A dokumentum szerint önmagában az elkövetők felelősségre vonása sem garantálja, hogy hasonló eset nem történik újra, de a jelentésben szerepel mindazoknak a neve is, akik az érintett időszakban vezető pozícióban dolgoztak a gyermekvédelemben, köztük Balog Zoltánét, Pintér Sándorét és Fülöp Attiláét.
A jelentés emellett több rendszerszintű változtatást javasol a gyermekközpontú döntéshozataltól a vezetői hatalom ellenőrzésén át a gyámsági rendszer átalakításáig.
Kontextus. A nyilvánosság számára 2016-ban derült ki, hogy a bicskei gyermekotthon igazgatója évtizedeken keresztül követett el szexuális visszaéléseket az intézményben élő gyermekekkel szemben 2024-ben aztán kirobbant a kegyelmi botrány is, amikor a 444 megírta, hogy Novák Katalin akkori köztársasági elnök 2023-ban kegyelemben részesítette az igazgató egyik segítőjét.
Hogyan tovább? A vizsgálat egy másik fontos következménye a Jóvátételi Alap létrehozása. Az egymilliárd forintos, 2027 januárjától elérhető alap azoknak a nagykorúaknak nyújtana segítséget, akiket gyermekvédelmi ellátásban vagy javítóintézetben bántalmazás, elhanyagolás vagy más súlyos sérelem ért. A támogatás nem egyszeri pénzbeli kártérítés lenne, hanem az érintett aktuális szükségleteihez igazodna, például pszichológiai, jogi, egészségügyi vagy lakhatási segítséget jelenthet.
