Dobszay-Meskó Ilona zongoristából lett karmester, a zeneszerzés pedig fontos kifejezési mód számára, sőt, már egészen kiskora óta ír zenét. Itthon kifejezetten játszott zeneszerzőnek számít, mesejátékait több tízezer óvodás és iskolás hallotta már. Évtizedek óta tanít, budapesti mesterkurzusain több mint egy tucat országból fordultak már meg rutinos karmesterek. 2022-ben Erkel Ferenc-díjat kapott, szinte az összes neves hazai szimfonikus zenekart vezényelte már. „Csak úgy, mutiban”, kuriózumként azonban nem akar női karmester lenni. Inkább csak simán karmester.
Ilonával szeptember vége felé találkozunk, előző este fontos ünnepi hangversenyen vett részt: a budapesti Szent István Első Vértanú templomban három éven keresztül írt nagyoratóriuma, a Békemise (Missa „Da Pacem”) két tételét mutatták be, de más zeneművei is felcsendültek a Magyar Nemzeti Férfikar előadásában.
Ahogyan családi házuk étkezőasztalánál a bemutató után kapott virágcsokor mellett erről mesél, hamar eljutunk a magyar kortárs komolyzene nehéz finanszírozási helyzetéhez. Ilona egyáltalán nem keserűen, de nagyon is realistán beszél arról, hogy a teljes, másfél órás Békemisét bemutatni nagyon drága lenne, mintegy 35 millió forintba kerülne, így az egyébként már kész mű a fiókban pihen, még nem tudták megrendezni az ősbemutatóját.
