Egy brit házaspár annyira hiányolta a sajtot a 70-es években, miután Kenyába költöztek, hogy kénytelenek voltak maguknak készíteni. A Brown Cheese ma már nem csak a negyvennél többféle sajtjából él.
Buja trópusi növényzet, üde zöld teaültetvények és szabadon kószáló tehéncsordák között autózunk Nairobitól északra, a Limuru magasföldön fekvő zöld előváros, Tigoni felé. Az út szélén helyenként focizó fiatalok, a lakott területek központjában végeérhetetlen piac bádogbódékkal, az avokádótól a női ruhán át a fabútorokig mindenféle portékával.
A leghíresebb kenyai kézművessajt-manufaktúra, a Brown Cheese – pontosabban ma már Brown Food Factory – kertjében terített asztal, kombucha és limonádé vár bennünket, meg persze rögvest egy kistányérnyi mozzarella zöld olajbogyóval és koktélparadicsommal. Lejjebb a banánfák közt egy pávián leskelődik ránk – nincs az a hely Kenyában, ahol ne láttunk volna belőlük kisebb-nagyobb csoportokban, az
utcaszéltől a nemzetipark-bejáratokig. Szerencsére ez a példány jól neveltnek látszik, nemhogy a napszemüvegünket, de a sajtunkat sem akarja elvenni. Afrika sosem a sajtjairól volt híres, meg is lepődtem, amikor kiderült, hogy egyhetes programunk egyik állomása egy sajtmanufaktúra lesz. Bár a kenyaiak nem a világ legnagyobb sajtrajongói, Sue és David Brown bizony hiányolták a jófajta sajtokat, miután Nairobiban kötöttek ki a brit gyarmatosítás után, az import pedig korlátozott volt a 70-es években.
