Nincs Om Mani Padme Hum, finom csengőszó, csak négynegyedes ütem, esti sötétség a belvárosi klubban és vibráló neonfestékkel díszített fiatalok, akik technozenére jógáznak. De hogy jön össze ez a két távolinak tűnő műfaj?
Békés harcos pózban állok a dj-pult mellett, az elektronikus zene ütemére nyújtózom a karjaimmal. Szinte pihentető már az előző körök után, amikor plank és lefelé néző kutya között váltogattunk hosszan, dinamikusan. A jógamatracomról kicsit gyanakodva figyelek közben egy közeli foltot a bár padlóján: vajon még a legutóbbi buli itt maradt emléke? Nem egy elvadult partiról szól ez a cikk, kipróbáltam az elsőre (másodikra is) különösnek ható technojógát.
Technojóga-edzésekre néhány éve járhatunk Budapesten, a zenét a pultnál Pongrácz Szabira keveri, a jógaórákat pedig Mohr Vivien vagy Tauber Kinga tartja. Az ötlettel az akkoriban éveken át social média menedzsmenttel és marketinggel foglalkozó, mellette dj-ként elektronikus zenét játszó Szabira találkozott 2020-ban Berlinben. Ott kisebb közönség előtt, jógateremben próbálta ki a keleti tudományhoz kapcsolódó mozgásforma és a technozene ötvözetét.
