A klímaberendezés valóban csodafegyver a meleg ellen folytatott harcban, és nem csoda, hogy az ilyen-olyan telepített, több komponensből álló egységek, valamint a mobilok népszerűsége egyre nő. Az egyik készülékgyártó felmérése szerint hőségriadó esetén az aktívan hűtött otthonok aránya Magyarországon 11 százalékról 55 százalékra ugrik alig 48 óra alatt.
Tudatos működtetéssel, odafigyelve egyrészt pénz spórolható, másrészt pedig tehermentesíthető az amúgy is szenvedő energiaellátás. Egyetlen ember szintjén ez utóbbi talán elenyészőnek tűnik, azonban ha tömegek figyelnek oda az alapvető szabályokra, az érezhető pozitív változást okozhat.
Mikor és milyet?
Napközben, amikor zavartalanul süt a nyári nap, a magyarországi naperőművek és háztartási napelemes rendszerek hatalmas mennyiségű villamos energiát termelnek. A kínálat ilyenkor sok esetben meghaladja az aktuális fogyasztást, ám ahogy közeleg az alkonyat, értelemszerűen a fotovoltaikus termelés meredek zuhanásba kezd.
Kép: Samsung
És pontosan ez az a napszak, amikor a legtöbben hazaérnek a munkából, bekapcsolják a tévét, a számítógépet, a mosógépet, illetve mindenekelőtt a klímát. A hazai villamosenergia-rendszer terhelése jellemzően a kora esti órákban, 18:00 és 22:00 között éri el a csúcspontját, ez pedig komoly próbatételt jelent az energiaellátási rendszer számára. És amikor például a Duna alacsony vízszintje miatt vissza kell fogni a paksi atomerőmű teljesítményét, akkor ez azt eredményezheti, hogy kapkodva kell külföldről áramot vásárolni, ami ebben az időszakban jelentős ártüskéket is okozhat.
Pedig ennek nem kellene feltétlenül így lennie. A tudatos energiafelhasználás egyik legegyszerűbb, mégis sokszor figyelmen kívül hagyott módja,
ha a klímát már a nap korábbi szakaszában, különösen a délelőtti és a kora délutáni órákban üzemeltetik.
Ilyenkor a készülék fokozatosan képes szabályozni a helyiség hőmérsékletét, így nem kell rövid idő alatt leküzdenie az extrém forróságot. Ennek köszönhetően a lakás szerkezeti elemei – például a falak, a padló és a bútorok – kevésbé melegszenek át, ami hosszabb távon is kellemesebb belső hőfokot eredményez.
A megfelelő időzítéssel hatékonyabban és kiegyensúlyozottabban működik, miközben a fogyasztása is kedvezőbb lehet. A folyamatosabb, kisebb terhelésű hűtés általában gazdaságosabb, mint amikor a berendezésnek rövid idő alatt kell jelentős hőmérséklet-csökkenést elérnie. Így nemcsak a komfortérzet javul, hanem a működés is takarékosabb, ami érzékelhető, forintosítható anyagi megtakarítást jelenthet egy háztartásban, pláne hosszú távon.
Kép: Aircon
Azt természetesen sokan nem tehetik meg, hogy emiatt hazaszaladnak a munkából vagy az iskolából, ám ez nem is feltétlenül szükséges. Léteznek már olyan okos klímaberendezések, amelyek távolról vezérelhetők és akár automatizálhatók is. Tehát meg lehet nekik parancsolni, hogy ha a lakásban vagy annak bizonyos részein elér egy előre meghatározott értéket a hőmérséklet, akkor helyezze magát szolgálatba, és kezdjen hűteni.
Itt fontos megjegyezni, hogy mindenképp érdemes inverteres klímaberendezést választani. Ezek a modellek ahelyett, hogy ismételten leállnának és újraindulnának, a kompresszor fordulatszámát az aktuális igényhez igazítják, így egyenletesebb működést és alacsonyabb energiafogyasztást biztosítanak. Ez nemcsak gazdaságosabb üzemeltetést tesz lehetővé, hanem a berendezés alkatrészeit is kíméli, mivel elkerülhető a gyakori indításból és a tartós csúcsterhelésből adódó fokozott igénybevétel.
Hogyan kell használni?
Energiahatékonysági és komfortszempontból egyaránt a 24–26 Celsius-fok közötti beállított hőmérséklet tekinthető ideálisnak. Ebben a tartományban a legtöbb ember számára kellemes a hőmérséklet az ingatlanon belül, miközben a készülék is gazdaságosabban üzemel. Általános tapasztalat, hogy minden egyes fokkal alacsonyabbra állított hőmérséklet körülbelül 5–8 százalékkal növelheti a légkondicionáló villamosenergia-felhasználását, ezért már néhány fok különbség is jelentős többletfogyasztást okozhat.
Sokan vannak, akik úgy érzik, hogy szükségük van némi huzatra akkor is, ha a klímaberendezés zakatol. Ezért aztán résnyire vagy bukóra nyitva hagyják az ablakot, ám ez óriási hiba.
Legyen bármilyen kicsi is a nyílás, ezen keresztül a kinti, gyakran magas páratartalmú levegő beömlik a szobába. A kívülről érkező hőterhelés miatt a berendezés hosszabb ideig és nagyobb teljesítménnyel kénytelen üzemelni, ami szélsőséges esetben akár többszörösére is növelheti az energiafelhasználást.
Kép: LG
Ilyen körülmények között a klímaberendezés gyakran nem képes elérni és stabilan tartani a beállított hőmérsékletet, ezért a kompresszor folyamatosan magas terhelésen működik. Ez nemcsak jelentős többletfogyasztást és magasabb villanyszámlát eredményez, hanem a készülék alkatrészeit is fokozott igénybevételnek teszi ki, ami hosszabb távon a berendezés élettartamának csökkenéséhez vezethet.
Nem szabad megfeledkezni az eszköz rendszeres tisztításáról sem. A levegő lehűtése során a belsejében kicsapódik a pára, a benn összegyűlő nedvesség hosszabb idő után ideális feltételeket teremt különféle gombák vagy baktériumok számára. Ezek között olyanok is akadnak, amelyek rossz hatással vannak az ember egészségére, többek között ezek felelősek az úgynevezett légiósbetegség kialakulásáért is. A tisztítással nem érdemes házilag próbálkozni, hanem jobb szakemberre bízni. Illetve léteznek már olyan készülékek is, amelyek ezt automatikusan is képesek elvégezni időről időre, ám ez az árukban is tükröződik.
