„A világ ma arról szól, hogy mindenki azzal szeret beszélgetni, aki úgy gondolkodik, mint ő, és azokat a sajtótermékeket olvassa, amelyek megerősítik őt a téveszméiben” – mondja Kepes András. Már televíziós munkáiban is jelen volt az a gondolat, hogy mindent több oldalról érdemes megközelíteni, és ma sem lett szemellenzős. Két macska voltam című legújabb regényében is a kételyek, a kritikus gondolkodás szükségességéről ír. Mert szerinte kerülni kell, akiben csak egy macska van.
G. Tóth Ilda kulturális sorozata: ajánlók, történetek és interjúk színházról, könyvekről, zenéről
– meg bármiről, ami kultúra.
Forbes.hu: Most, hogy pár hónap alatt már több tízezren elolvashatták a Két macska voltam című regényedet, mit látsz, milyen műfajú könyvnek tartják az olvasók?
Kepes András: Vannak olvasók, akik műfajok szerint válogatnak maguknak olvasnivalót, romantikus vagy kalandregényt, fantasyt, krimit, akcióthrillert, családregényt, tudományos-fantasztikus könyvet keresnek. Ezért aztán a kiadók és a terjesztők igyekeznek ilyen fogódzókat találni számukra. De nem lehet minden művet beleerőszakolni műfajokba. A Két macska sem műfaji regény, noha van benne család, traumatikus apa-fiú viszony, szerelem, humor, személyiségfejlődés, sőt egy krimiszál is. De nem az a lényeg. Úgy érzem, egyszerűen csak rólunk szól.
Ezelőtti regényed, az Istenek és emberek a jelenben játszódik, most mégis visszamentél a rendszerváltás idejére. Miért?
