Két hete Milánóban jártam, ahol egy összeurópai szervezet, az EIT Climate-KIC klímakonferenciájába pillanthattam be: szó volt többek között a nagyvárosok megújulásáról, különböző zöldítési mozgalmakról és a városi élelmiszerek új generációjáról. Időnként tényleg lelkes lettem, mert sok kis cég sok kis ötlete segíthet leküzdeni azt az atomtámadást, amit éppen a bolygónk ellen intézünk. A történet végén mindenki nyerhet, a bolygó megmenekül pármillió tonna szén-dioxidtól, a befektetők és az alapítók pedig nyereséget láthatnak a végén. Az ötletek itt vannak, csak használni kell őket. Lebomló műanyagok, okos vasúti talpfák, cargobike-ok, szevasztok!
A milánói Fabbrica del Vapore téglafalai között egykor a városi tömegközlekedés számára gyártottak villamoskocsikat. A városban már igencsak régen közlekednek ezek a kocsik és hiába léteznek ezerszer modernebb szerkezetek is, Prágához vagy Bécshez hasonlóan itt sem küldik kohóba a régi kocsikat csak azért, mert régiek. Az épületegyüttes más szempontból is hiteles helyszíne volt éppen egy olyan konferenciának, ahol több tucat országból jöttek össze szakemberek, hogy a földi klímát javító, okos megoldásokat találjanak ki. Az építőipar az egyik legszennyezőbb emberi tevékenység, elképesztő mennyiségű erőforrást, építőanyagokat, energiahordozókat, területet igényel az, hogy építményeket emeljünk, amelyeket aztán akár már két-három évtized múlva lebontanak, a maradványokat elszállítják és kezdődik az egész újra.
Az épületegyüttes jó példa arra, hogy lehet máshogy is gondolkozni az építészetről és az erőforrásokról.
A Fabbrica del Vapore gerendái alatt egykor villamosokat gyártottak, ma kulturális központként működik.
A lassan kétéves párizsi klímaegyezmény megszületése sok reményre adott okot, azóta azonban történt egy-két dolog a világban – kezdte megnyitó beszédét a svéd Anders Wijkman, az EIT Climate-KIC igazgatótanácsának elnöke a szervezet éves csúcstalálkozóján – később nyilvánvalóvá tette, hogy elsősorban Donald Trump amerikai elnök beiktatására gondol ezzel. Az általa vezetett szervezet egyébként azzal foglalkozik, hogy összeköti az állami szereplőket, az oktatási intézményeket és a magánszektort, hogy olyan ötletek szülessenek meg Európában, amelyek hozzájárulhatnak a klímaváltozás mérsékléséhez.
Az induló vállalkozásoknak szakmai segítséget, kapcsolatokat és pénzt is adnak az innovációhoz, érdemes pályázni, a lehetőséggel természetesen a kis magyar cégek is élhetnek.
Van, aki él is, támogatják például a közlekedési árufuvarozást forradalmasítani készülő TrucksOnTheMap csapatát. A logisztikai startupról
mi is írtunk korábban.
4
A globális átlaghőmérséklet terén ekkora mérséklésre lenne szükség,
Celsiusban. A párizsi klímacsúcson tett 1,5-2 Celsius-fokos vállalásokat sikerként könyveltük el, de az igazán katasztrofális következményekkel járó hatások kivédéséhez a 4 fokos vállalás lenne ideális.
30
Marco Moretti, az A2A Group Chief Information Officere szerint az autóban töltött időnkből megdöbbentően sokat, akár
30 százalékot is tölthetünk parkolóhelyek keresésével. A számok persze soktényezős egyenlet függvényében változhatnak, de az okos parkolásirányítók sokat javíthatnak ezen a pénzt és időt pazarló, és főként környezetszennyező gyakorlat megváltoztatásán. Gondoljunk bele, hogy
Budapest szűk belvárosi utcáin is milyen jól jönne, ha néhány kijelző vagy egy app segítségével ellenőrizhetnénk, hogy melyik mélygarázsban vagy parkolóházban épp hány szabad hely van még.
35
Az olasz GreenRail vasúti talpfáival minden egyes kilométeren
35 tonna hulladéktól lehet megszabadítani a bolygót. Az ötlet leegyszerűsítve abból áll, hogy a 2,6 méter széles és 350 kilogramm tömegű vasúti talpfákat nem feltétlenül betonból kell készíteni. A gumiból és PET-palackokból készült őrleményt tartalmazó támasztékhoz nemcsak kevesebb új nyersanyag kell, de például a rezgésekre is jobban reagálnak, csökkentik a zajt és a fenntartási költségeket. Az már csak a ráadás, hogy a piezoelektromos rendszer az elhaladó vonatok súlyát fölhasználva áramot is termel. A cég túl van a startup-fázison, jelenleg nagyvállalatokkal tárgyalnak.
Fotó: GreenRail
41
A világ energiafogyasztásának 41 százalékáért az épületeink felelősek. Ezért sem mindegy, hogy elkapkodott tervezéssel, az alapanyagokon spórolva épülnek-e, vagy a legkorszerűbb elvek mentén. Mondjuk úgy, hogy természetes árnyékolással (például vadszőlővel vagy napvitorlákkal) segítjük a hűtést, vagy mondjuk, a fűtéshez használjuk-e a föld hőjét. Magyarország földrajzi adottságai miatt az utóbbi egy különösen csábító lehetőség. Persze nem a felhasznált technológián múlik minden: furcsa, hogy nyáron azok hűtik le 16 fokra az irodát, akik télen legszívesebben 28 fokra fűtenék.
Nem is gondolnád, hogy egy optimálisra állított termosztáttal milyen sokat tehetsz.
220
A milánói metróhálózat jelenleg négy vonalból áll, hossza jelenleg 96 kilométer. (Budapesten ez a szám 39,4 kilométer. Igaz, az ottani hálózat harmada a föld felett fut.) Mivel a város levegője nemcsak az olasz mezőnyben, hanem egész Európában is az egyik legrosszabb, 20 éven belül körülbelül a duplájára,
220 kilométerre szeretnék növelni a vonalhálózat hosszát.
275
A CityTree nevű német fejlesztésű mohafal nagyon hatékonyan csökkenti a légszennyezettséget, kiszűrve a nitrogén-oxidot, a szén-dioxidot és megkötve a szálló port. Az egyébként egészen esztétikus és mellesleg vandálbiztos utcabútorként is funkcionáló mohafal – ami ismerős lehet az óbudai Kolosy térről – összesen
275 városi fának megfelelő hatást ér el a levegő tisztításában.
Fotó: CityTree
