Mindössze két nap alatt átment az a törvény, ami megnyitja annak lehetőségét, hogy az állam nagyobb kontrollt gyakoroljon, vagy akár komoly részesedést is visszavegyen a NER-ben óriásira hízlalt két tőzsdei cégben, a 4iG-ben és az MBH Bankban.
Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes mindössze három nappal ezelőtt nyújtotta be a T/961-es törvényjavaslatot. A 14 oldalas javaslat címe szerint az „államhoz kapcsolódó vagyon és az állami hátterű finanszírozás védelme” a cél, és a szöveg nagy része technikai módosításnak tűnik.
Egy része viszont kifejezetten érdekes, hiszen két nagy tőzsdei céget közvetlenül is érint. Az egyik a takarékszövetkezeti integráció vagyonára vonatkozik, ez a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MBH Bankot érinti. A másik a zártkörű magántőkealapok kezelőinek leválthatóságát szabályozza, ez pedig a NER alatt hatalmasra hízlalt 4iG-t, amely pár hónapja még azt kommunikálta a befektetőknek, hogy az amerikai tőzsdére lépés a célja. A javaslatot az Országgyűlés tegnap el is fogadta.
Az MBH kimondva-kimondatlanul is a NER válasza volt az OTP-ra, a Budapest Bank, a Takarékbank és az MKB összegyúrásából született komoly állami hátszéllel, végül az állam maga is tulajdonos maradt benne, de az egyik nagytulajdonos Mészáros Lőrinc lett. A 4iG informatikai cégből a NER végére igazi óriásholding lett, ami az IT és telkó mellett a védelmi iparban is fontos szereplő lett hála a hathatós állami közbenjárásnak. Mindkét sztori a NER emblematikus projektje volt.
Visszaveheti-e az állam most a cégekben az irányítást, miután az Orbán-kormányok alatt a társaságok brutális mennyiségű állami forrást felhasználva nőttek hatalmasra?
Erről szól még a cikk
- Kellett egy nagybank a NER-nek
- 190 milliárdos vagyon, amit most átvesz az állam
- Így lesz az állam a Mészáros-bank egyik fő hitelezője
- Új tárgyalási helyzet, az asztalnál: Mészáros, Szíjj és a Matolcsy-kör
- A 4iG legnagyobb részvénycsomagja feletti rendelkezés állami kézbe kerülhet – de hogyan?
- A 4iG a Jászai-korszakban és a választások után
