A parlamentben jelenleg öt vizsgálóbizottság dolgozik már egymással párhuzamosan.
Mi történt? A Tisza országgyűlési frakciója kezdeményezi a Felzárkóztatási Források Visszaéléseit Feltáró Vizsgálóbizottság megalakítását a felzárkóztatási források felhasználásával kapcsolatos rendszerszintű visszaélések, valamint az elmaradt eredmények politikai és intézményi felelősségének teljes körű feltárására, derült ki a párt közleményéből, amit a Forbes.hu-hoz is eljuttattak.
Részletek. Mint írják, kezdeményezésük célja, hogy kivizsgálásra kerüljön a hátrányos helyzetűek és a mélyszegénységben élők felzárkóztatására szánt hazai és európai források felhasználása. Ennek érdekében a felállítandó vizsgálóbizottság átfogóan megvizsgálná az elmúlt két évtized támogatási rendszereit és az ellenőrző szervek által feltárt súlyos szabálytalanságokat, hogy a jövőben a források átláthatóan és eredményesen jussanak el a rászoruló célcsoportokhoz.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Amennyiben az Országgyűlés támogatja a bizottság felállítását, a vizsgálatok lefolytatására és a rendszerszintű hiányosságok feltárására hatfős parlamenti testület alakul. A bizottság elnökének a kormánypárt Gyöngyösi Istvánt, tagjainak pedig Dicső Viktóriát és Cseh Tamást jelöli. Rajtuk kívül a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk egy-egy tagot jelölhet.
Kontextus. A kormányváltás után több vizsgálóbizottság is alakult a parlamentben, jelenleg öt kezdte már meg a működését: a gyermekvédelmi bizottság, a kegyelmi botrány felelőseit vizsgáló bizottság, a spontán privatizációt vizsgáló bizottság, a Magyar Nemzeti Bank működésével kapcsolatos visszaéléseket vizsgáló bizottság, valamint a végrehajtási visszaéléseket vizsgáló bizottság. Utóbbi előtt beszélt a napokban a volt főügyész, akit hamarosan zárt ülésen hallgat majd meg a bizottság az általa elmondani kívánt információk minősített jellege miatt.
