Vučić politikájának fontos pillérei a gazdasági növekedés, a béremelések és az infrastrukturális fejlesztések voltak – de mi valósult meg ezekből, és mi jöhet most?
Mi történt? Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök, az Egyesült Szerbia listavezetője vasárnap este elismerte vereségét a szerbiai előrehozott parlamenti választáson, írja az MTI. A választást elveszítő államfő közlése szerint (a rétegzett mintavételen alapuló előzetes adatok alapján) az Egyesült Szerbia körülbelül 1,72 millió szavazatot kapott, míg az egyetemisták által alapított Hallgatói Lista 2,2 milliót. Utóbbi ezzel 135-140 mandátumot szerezhetett a 250 tagú szerb parlamentben. A szerb választás rekordmagas részvétel mellett zajlott.
Kontextus. A Reuters választási összefoglalója szerint a két formáció eltérő gazdasági prioritásokkal kampányolt: Vučićék gazdasági növekedést, magasabb béreket és nyugdíjakat, és újabb infrastrukturális beruházásokat ígértek, ezzel szemben az ellenzék a korrupció felszámolását, az állami közbeszerzések átláthatóbbá tételét és az intézmények elszámoltathatóságának helyreállítását tűzte ki célul. A formáció kampányában a hazai vállalkozások támogatása és a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek ösztönzése is visszatérő elem volt, ugyanakkor az egyetemisták pontos gazdasági terveik részletei kevésbé ismertek.
Mit kell még tudni? A szerb gazdaságra ráfér az erősítés: a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Tanulmányok Intézete (wiiw) októberi elemzése szerint déli szomszédunk gazdasága a leginkább Vučić nevével fémjelzett 2012 és 2025 közötti időszakban évi átlagban 2,4 százalékkal nőtt. A növekedés 2001–2011 között ezzel szemben átlagosan 4,2 százalék volt. Bár a bérek emelkedtek és a munkanélküliség csökkent, a foglalkoztatás lassan nyolc éve óta stagnál, a drágulás pedig a béremelkedés jelentős részét felemésztette. A külföldi közvetlen tőkebefektetések GDP-arányos szintje sem haladta meg a korábbi időszakét.
A Világbank májusban 2,7 százalékos gazdasági növekedést várt 2026-ra, részben a fogyasztás élénkülése és az autóipari export erősödése miatt. A szervezet ugyanakkor a növekvő költségvetési hiányát és a strukturális reformok elmaradásának kockázatait is hangsúlyozta jelentésében.
