Energiaválság sújtja Európát és Magyarországot? A szakértők sem feltétlenül értenek egyet a kérdésben. A Forbes Money Summit vendége volt Pletser Tamás, az OTP Alapkezelő szenior portfóliómenedzsere és Szőcs Gábor, a Hold Alapkezelő szenior portfóliómenedzsere.
Szőcs Gábor szerint a jelenlegi helyzet „problematikus”, de úgy látja, hogy közel sem annyira tragikus, mint az orosz–ukrán háború 2022-es kirobbanása után volt. A szakértő számokkal is szemléltette, hogy miről beszél.
„Jelenleg tizenhétszer lehet megtankolni a kutakon egy autót a nettó átlagbérből. A 2022-es energiaválság idején tíz teletankra futotta ebből az összegből.”
Hozzátette, hogy az előző krízis idején az éves átlagos gázáremelkedés GDP-arányosan 6 százaléknyi többletterhet rótt a gazdaságra. Ez most 0,6 százalék, bár a konfliktus elhúzódásával ez a szám még növekedni fog. Szőcs Gábor szerint 2026-ban a gazdaság ellenállóbbnak bizonyul, mint négy éve.
Pletser Tamás nem feltétlenül ért egyet ezzel a nézettel. Szerinte egyértelműen energiaválság sújtja Európát, és a legrosszabb még hátra van. A szakértő ezt az állítását a szaúdi Aramco vezetőjének nyilatkozatával támasztja alá. Amin H. Nasser szerint az iráni háború kirobbanása óta nagyjából 3 milliárd hordó nyersolajkínálat veszett el a világ számára. „Ez azt jelenti, hogy a tartalékaink körülbelül másfél-kétmilliárd hordóval csökkentek” – mondta Pletser. Úgy látja, hogy a kőolaj és a dízel esetében is a világ a tartalékait éli fel, becslése szerint naponta 1-2 millió hordóval csökkennek a dízel- és nagyjából 3-4 millióval a nyersolajkészletek.
Ezt a helyzetet az nehezíti, hogy sem a közel-keleti, sem az orosz–ukrán konfliktusban nem látszanak a rövid távú megoldás jelei, vagyis ez a tendencia folytatódni fog. Amikor a rendelkezésre álló mennyiség elfogy, és az országok vásárolni kényszerülnek, akkor szabadulhatnak el igazán az árak.
Szőcs Gábor szerint a lényegi különbség a 2022-es és a 2026-os krízis között, hogy négy évvel ezelőtt nemcsak az energia ára miatt aggódhattunk, hanem az sem volt biztos, hogy lesz-e elég belőle. Itt kifejezetten a földgázra gondol. Szőcs arról beszélt, hogy a 2022-es sokk után Európa rengeteget változott, és alkalmazkodott az ilyen helyzetekhez. A földgázfogyasztás Európában 20 százalékkal kisebb, mint volt, miközben kiépült az LNG fogadásához szükséges infrastruktúra. Pletser egyetért azzal, hogy az LNG valóban könnyebben elérhetővé vált az elmúlt négy évben, de azt is hangsúlyozta, hogy a tárolók töltöttsége még így is bőven elmarad a 2022-es válság előtti szintektől.
„Sok múlik azon, hogy milyen lesz az idei tél. Ha nagyon hideg lesz, különösen január végén és februárban, akkor háromszámjegyű összeget láthatunk majd a holland TTF gáztőzsdén.”
A jövőbe tekintve Pletser Tamás szerint Európának egy szolgáltatói irányba kell elmozdulnia. Ez sokkal kevésbé energiaigényes berendezkedés lenne, mint a nehéziparra helyezni a hangsúlyt. Magyarország esetében pedig az Oroszországtól való függéssel kell kezdeni valamit. A szakértő szerint Paks 1 üzemideje és a Paks 2 beruházás a legégetőbb kérdés az ország számára, ha energiáról van szó. Pletser úgy látja, hogy nem a kőolaj vagy a földgáz miatt függ Magyarország Moszkvától, hanem Paks 2 miatt.
A Pletser Tamással és Szőcs Gáborral készült teljes beszélgetést meghallgathatják a Forbes Youtube-csatornáján.
