A miniszterelnök a költségvetési tervezet bemutatása során közölte a várva várt számot.
A hétfői parlamenti felszólalásában Magyar Péter ismertette a 2027-es költségvetés első tervezetét, az „Igazságosság és fejlődés költségvetését”, melytől előzetesen a befektetők határon innen és túl azt várták, hogy betekintést enged majd abba, hogy a kormány mennyire veszi komolyan, mennyire tartja valóban teljesíthetőnek a 4-6 éven belüli euróbevezetést.
A piac elsősorban arra volt kíváncsi, a kormány milyen számokkal tervez államadósság és államháztartási hiány-vonalon, ezekből a tényezőkből rajzolódik ugyanis a legjobban ki, hogy mennyire közeledhet már jövőre a hazai költségvetés azokhoz a Maastrichti kritériumokhoz, amik nem csak, hogy az euró bevezetéséhez pro forma szükségesek, de világszerte mintegy mércéjét is jelentik a fenntartható és kiszámítható gazdaságpolitikának.
A Maastrichti kritériumok
- Árstabilitás (infláció): Az éves inflációs ráta legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációt mutató EU-tagállam átlagát.
- Államháztartási hiány: Az éves költségvetési hiány nem lépheti túl a bruttó hazai termék (GDP) 3%-át.
- Államadósság: Az államadósság nem haladhatja meg a GDP 60%-át (vagy ha felette van, annak megfelelő ütemben kell csökkennie).
- Hosszú távú kamatláb: A hosszú távú kamatláb legfeljebb 2 százalékponttal haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációval rendelkező tagállam átlagát.
- Árfolyam-stabilitás: A hazai valutának legalább két éven keresztül részt kell vennie az ERM II (árfolyam-mechanizmus) rendszerében anélkül, hogy abból komoly feszültség vagy leértékelés adódna.
A konkrét szakpolitikai döntések kapcsán Magyar Péter bejelentette:
