A mesterséges intelligenciához kapcsolódó export húzza a világ második legnagyobb gazdaságát, de közben két súlyos probléma is sújtja őket.
Mi történt? A harmadik negyedévben 4,5 százalékra gyorsult a kínai gazdaság növekedése, miután az előző három hónapban hároméves mélypontra lassult, írja a BBC. A bővülést elsősorban az export és a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez szükséges chipek, illetve más elektronikai alkatrészek iránti globális kereslet segítette. A teljesítmény ugyanakkor elmarad az év első negyedévében mért 5 százaléktól, és az éves növekedési cél alsó határát jelenti.
Rekord születik. Az export lendülete a kínai külkereskedelmi többletet is rekordközeli szintre emelheti: az ország tavalyi, 1200 milliárd dolláros csúcsát is meghaladhatja az a különbség, amely az export és az import értéke között keletkezik. A kínai gyártók számára különösen az MI-adatközpontok kiépítéséhez szükséges hardverek iránti kereslet jelent támaszt, miközben a lakossági fogyasztás továbbra is visszafogott.
Amit nem oldottak meg: ingatlanválság. A gazdaság egyik legsúlyosabb problémája az ingatlanpiac elhúzódó válsága. Az első kilenc hónapban az ingatlanberuházások több mint 20 százalékkal estek vissza az előző év azonos időszakához képest. Az évekig tartó túlépítés és az ingatlanfejlesztők túlzott eladósodása után továbbra sem látszik, mikor fordulhat tartósan jobbra a helyzet. A gyenge bérnövekedés, a fiatalok magas munkanélkülisége és a gazdasági bizonytalanság a háztartások költési hajlandóságát is fékezi.
Peking szeptemberben újabb gazdaságélénkítő intézkedéseket jelentett be, köztük egyes vállalkozások kamatterheinek csökkentését és az ingatlanvásárlók támogatását, ezek hatása azonban egyelőre nem egyértelmű. Közben az Egyesült Államok és az Európai Unió is egyre élesebben bírálja a kínai exportot, mivel a helyi gyártók nehezen versenyeznek az olcsó kínai termékekkel.
A másik probléma. A növekedés fenntarthatóságát az is kérdésessé teszi, hogy a technológiai vállalatok világszerte hatalmas összegeket költenek MI-infrastruktúrára. Egyelőre nem biztos, hogy ezek a beruházások valóban olyan nyereséget termelnek majd, amely hosszabb távon is fenntarthatja a keresletet. Kína így egyre inkább az exportra támaszkodik, miközben a hazai fogyasztás és az ingatlanpiac továbbra sem tudja átvenni a növekedés húzóerejének szerepét.
