A döntés az elmúlt időszakban új lendületet kapó uniós bővítés miatt lehet fontos, akár Ukrajna, akár a Balkán-országok kontextusában.
Mi történt? Az Európai Bizottság – saját bevallása szerint Orbán Viktor példájából tanulva – korlátozná, hogy az új tagállamokban esetében egy, az uniós demokratikus alapértékeket megsértő kormány hosszabb időre megbénítsa az EU működését, írja a Guardian. Marta Kos uniós bővítési biztos szerint ezt legjobban egy csatlakozás utáni 15 éves próbaidőszak bevezetésével lehetne elérni: ebben az időszakban fel lehetne függeszteni egy adott ország szavazati jogát, ha megsérti a jogállamiságot, a demokráciát vagy az EU-val való együttműködés alapelveit. Egyéb szankció lehet az uniós források – Magyarország által már megismert – visszatartása.
Mit kell még tudni? Az EU jelenlegi szabályai lehetővé teszik egy tagállam szavazati jogának felfüggesztését, ha „súlyosan és tartósan” megsérti az uniós alapértékeket. Erre azonban eddig még nem volt precedens: Magyarország és Lengyelország esetében is évekig zajlottak az eljárások, miközben a két ország korábban kölcsönösen védte egymást a végső szankciótól. Az új szabályozás nem végleges büntetési rendszert jelentene: a 15 év letelte után a különleges biztosítékok megszűnnének. Kos szerint ennek azért van jelentősége, mert nem szeretnének első- és másodosztályú uniós tagállamokat létrehozni.
Kontextus. Kos szerint az EU-nak geopolitikai érdeke, hogy integrálja a környezetében lévő országokat, különben Oroszország és Kína növelheti a befolyását ezekben az államokban. Az Európai Bizottság ezért a bővítés mellett az unió működőképességének megőrzését is új szabályokkal biztosítaná: egy 35 tagú EU-ban például egyes területeken – köztük az adózásban és a szankciós politikában – a vétójog feladását is felvetették. A döntések különösen fontosak jelenleg, hiszen számos csatlakozás (a sokat tematizált ukrán mellett az albán, moldáv és montenegrói) folyamatban van jelenleg.
