Az üzleti életben mindennapos jelző lett a NER-es, a kifejezés a Gazdaglistát sem kerüli el. Idén először egy tízes skálán pontoztuk a száz leggazdagabb magyart, hogy megmutassuk, ki mennyit profitált a Fidesz-kormány holdudvarához fűződő kapcsolataiból.
A NER-es szó mára annyira elterjedt, hogy könnyű elveszíteni a jelentését. Ráragad arra, aki látványosan közel került a kormányhoz, arra is, aki állami megbízásokon gazdagodott meg, és akár arra is, akinek egyszer volt egy üzlete a rendszer valamelyik szereplőjével. Ugyanakkor egészen más történet egy olyan vállalkozóé, aki már 2010 előtt is sikeres volt, de azóta szoros kapcsolatokat épített ki a hatalommal, mint azé, aki lényegében az Orbán-rendszer gazdasági átrendeződésének köszönhetően vált milliárdossá.
Idén a konkrétumok felé tereltük a diskurzust azzal, hogy a Gazdaglista száz szereplőjét egy tízes skálán pontoztuk aszerint, mennyire szorosan kapcsolódik a vagyonuk és üzleti működésük az Orbán-rendszerhez.
Azt néztük, mekkora szerepe volt a politikai berendezkedésnek abban, hogy az adott üzletember felépítette vagyonát, milyen pozícióba került, és mennyire fenntartható a működése a kormányváltás után.
Több mint háromszoros a különbség a két véglet között: 4874 milliárd forint jut a Nemzeti Együttműködés Rendszerének tőkéseire, míg 1453 milliárd a főként piaci alapon építkező milliárdosokra. A száz üzletemberből 21-et soroltunk az előbbi, 22-t az utóbbi csoportba. Mutatjuk a teljes NER-skálát, aminek csúcsán nem az a név áll, amire elsőre gondolnánk.
Erről szól még a cikk
Ki került a NER-skála élére?
Miért nem kapott tíz pontot a leggazdagabb magyar?
Interaktív, név szerint kereshető ábrán a 100 milliárdos.
Ennyivel kevesebb a 22 self made szereplő vagyona Mészáros Lőrincéhez képest.
Múlt héten feljelentést tettek egyik érdekeltsége ellen, hol helyezkedik el a skálán Hernádi Zsolt?
