Minden idők leghosszabb Gazdaglistáját csomagoltuk az októberi Forbes magazinba: idén közel ötven oldalon keresztül mutatjuk be a leggazdagabb magyarokat, és az őket érintő aktuális eseményeket. A listán most először nem ötven, hanem a száz legvagyonosab magyart mutatjuk be, például NER-skálán ábrázolva kapcsolati és milliárdokban mérhető tőkéjüket.
A tavalyi – tehát a legutóbbi lezárt – üzleti évre vonatkozó beszámolókból dolgoztunk, így az elszámoltatás szele még nem csapta meg radikálisan az élmezőnyt, de a kormányváltás óta bekövetkező felülvizsgálatok, ügyészségi eljárások, zuhanó részvényárfolyamok és a vagyonvisszaszerzési hivatal felállása mind mutatják, hogy új játék kezdődik a magyar üzleti világban.
A tavalyi 50 leggazdagabb és 18 visszatérő milliárdos mellett 32 új szereplő mutatkozik be a legvagyonosabbak között,
A top 100 milliárdos becsült összvagyona már a tizenhárom billió forintot közelíti. Nehéz elképzelni ennyi pénzt, de hogy kontextusba helyezzük,
A teljes összeg több mint felét, 7,7 billió forintot az első húsz szereplő hozta össze, így érthető, hogy nagy a szórás a lista első és utolsó szereplője között. Míg az első helyezett (tippelj, ki lehet az!) 1785,7 milliárd forintot halmozott fel színes portfóliójával, addig a századik helyen álló startupper vagyonát 26,2 milliárd forintra becsüljük.
És a 13 billiós kérdések: a NER holdudvarának melyik kedvezményezettje bukta a legnagyobbat a kormányváltás után? Kik a legnagyobb nyertesek? Hogyan alakult át a dollármilliárdosok ligája? Kiket ért már utol az elszámoltatás? Ideje lerántani a leplet a 100-as listáról!
Győztesek, vesztesek és elszámoltatás
Izgalmas körülmények között állt össze az idei lista. Miközben cégbeszámolókat és tulajdoni hányadokat böngésztünk, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal megkezdte működését, ráadásul az ügyészség sem tétlenkedett. Letartóztatták például listánk idei hetedik helyezettjét, Jellinek Dánielt. Az Indotek Csoport alapítóját a Volán-ügyben játszott szerepe miatt gyanúsítják vesztegetéssel és más korrupciós bűncselekményekkel. A róla szóló portrénk itt érhető el.
Listánk pillanatképet mutat egy új korszak kezdetéről:
a NER-közeli vállalkozók cégbirodalma még nem omlott össze, a tőzsdén is vitézkedő szereplők vagyonbecslésénel azonban már érezhető a változás.
Jászai Gellért, a tavaly dollármilliárdos-határon mozgó 4iG-vezér az óriáscég papírjainak esését érezte meg: becslésünk szerint 2026-os vagyona 254 milliárd forint, ami 55 milliárddal kevesebb, mint egy évvel korábban. A 4iG-részvény tavaly novemberhez képest már 70 százalékot esett, az elmúlt hónapok fejleményei pedig nem javítanak a kilátásokon.
A 4iG és az állam közös üzleteit az új kormány átfogóan vizsgálja. Átvilágítják többek között az Antenna Hungária- és Vodafone-tranzakciókat, az állami finanszírozást, az 1,3 billió forintos honvédelmi keretszerződést és a több mint 850 milliárdos műholdprogramot. Miközben itthon ég a ház, a cég bejelentette: 2027 végére a NASDAQ-on lépne tőzsdére.
MTI/Mónus Márton
Ennél olcsóbban úszta meg a volt miniszterelnök veje, Tiborcz István: a 17. leggazdagabb magyar vagyonát 185 milliárd forintra becsüljük 2026-ban, ami 26 milliárd forint körüli csökkenést jelent az egy évvel korábbi értékhez képest. Tiborcz becsült vagyonának harmadát a BDPST Zrt. teszi ki, amely évről évre csökkenő profittal zárja üzleti éveit, mégis 2,5 milliárd forintos nyereséget termelt tavaly. Más érdekeltségeire jobban rájár a rúd: Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter nemrégiben hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanújával feljelentést tett annak a 77 milliárd forintos kötvényvásárlásnak az ügyében, amivel az MFB két lépcsőben a Waberer’s-t finanszírozta.
A milliárdos az elmúlt hetekben Gránit-részesedésétől is szabadul: első lépésben szeptember közepén eladott 9,9 százalékot a Magnet Bankot alapító Fáy Zsoltnak és befektetőtársainak, pár napra rá újabb 20
százalék értékesítéséről állapodott meg, ezúttal Erős Jánossal. Az új vevők nem elhanyagolható kockázatot futnak, ma még ugyanis nem látszik, hogyan érintik majd esetleg Tiborcz Gránit-részvényeit a vagyonvisszaszerzési vizsgálatok.
A Nemzeti Együttműködés Rendszerének vége azonban nem minden Fidesz-közeli milliárdos vagyonában látszik: listánk visszatérő első helyezettje, Mészáros Lőrinc – részletes cikkünk vagyonáról ide kattintva olvasható – 36 milliárd forinttal gazdagabb lett, idei nyerő száma így az 1785,7 lett. Ez azonban már korántsem áll olyan stabil lábakon, mint korábban:
a teljes autópálya-koncesszió felülvizsgálata, és a Magyarék által beharangozott szerződésbontás még a NER szimbólumává váló milliárdost is megrengetheti.
Bár a Bayer Construct csődeljárása elindult, ez nem azt jelenti, hogy annak tulajdonosa, Balázs Attila eltűnt volna gazdaglistánkról. Sőt, a 2025-ös üzleti évet nézve Balázs majdnem duplázni tudta vagyonát, amely idén már 136,6 milliárd forintot tesz ki.
Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt
A Bayer Construct Zrt. azt követően kezdeményezte az eljárást, hogy a Tisza-kormány bejelentette, elállnak a gigantikus Zugló Városközpont megvásárlásától, és visszakövetelik a Bayer-csoportnak már kifizetett 315 milliárd forintot. Az üggyel kapcsolatos fejleményeket két szempontból is érdemes figyelni: egyrészt, a cégcsoport bedőlése nem feltétlen érdeke az új kormánynak sem, főleg, ha gyorsan és sok megfizethető árú lakást akarnak felhúzni.
Másrészt, a Bayer Constructban több mint 230 milliárd forint eszköz (ebből 90 milliárd ingatlan, tárgyi eszköz, stb) van felhalmozva – ezek pedig nem válnak köddé.
Ezért is vált különösen fontossá hangsúlyozni, hogy az állami megrendeléseknek kitett cégek esetében évek óta eszközalapú, vagyis jelentősen diszkontált értékelést alkalmazunk. Ez jóval alacsonyabb becsült cégértéket (ezáltal becsült vagyont) eredményez a nem piaci alapon működő szereplőknél.
Ugyanakkor ez magyarázza azt is, miért nem fog eltűnni a NER-közeli milliárdosok birodalma egyik pillanatról a másikra.
>> KATTINTS IDE A TELJES, SZÁZ SZEREPLŐS RANGSORÉRT!
Új szereplők
Harminckét új szereplőnk részben annak is köszönhető, hogy idén százas kiadványt készítettünk, de négy olyan milliárdos is van, akik idén először a top ötvenbe is kvalifikálták magukat. Ők:
Új szereplőinket a következő hetekben nagyobb cikkekben is bemutatjuk. A fent említett négy, valamint a Gidrán-ügyben is érintett exminiszter, Orbán Viktor tanácsadója, és 26 további új milliárdos szócikke ide kattintva olvasható.
Módszertan: így állt össze a lista
Hogyan számoltunk?
A társaságokat az amerikai Forbes módszertanát alapul véve értékeltük. Ahol lehetett, EBITDA-alapon számoltunk – leginkább ez alkalmas rá, hogy megmutassa a cégek pénztermelő képességét. A nemzetközi vállalatértékelési gyakorlat szerint az EBITDA-t felszoroztuk egy iparági szorzóval, amit hazai cégértékelési szakemberekkel és régiós testvérlapjainkkal együtt a régióra, illetve a magyar piacra szabtunk. Az így kapott értékből levontuk a vállalat hosszú lejáratú kötelezettségeit és egyéb korrekciós tételeket, majd hozzáadtuk a készpénzállományát.
A 2023-as lista óta a módszertant azzal frissítettük, hogy a legfrissebb EBITDA helyett az utóbbi három év EBITDA-jának átlaga alapján számoljuk ki a becsült cégértéket. Ennek oka, hogy több általunk megkérdezett M&A tanácsadó szerint az elmúlt időszak inflációs környezetében jelenleg a piac is így árazza a magyar vállalatokat, az utóbbi hónapokban minden potenciális felvásárló, ha ajánlatot tesz, az elmúlt évek EBITDA-jának átlaga alapján áraz.
Nem termelőcégeknél (például ingatlanfejlesztőknél) szintén az amerikai anyalap útmutatása alapján járunk el: itt a vállalkozásban felhalmozott értékből – leginkább az eszközökből – indulunk ki, és az összes kötelezettséget levonjuk.
A startupoknál az eddig kapott tőkebefektetésekből indultunk ki, az alapkezelőknél az adózott eredmény és az iparági szorzó adta becslésünk alapját.
Szintén az amerikai Forbes módszertanát követve, valamint magyar M&A tanácsadókkal egyeztetve egységesen tízszázalékos likviditási diszkontot alkalmazunk a privát cégekre. Ennek az az oka, hogy ezek a társaságok kevésbé likvidek, mint a tőzsdei cégek, eladásuk a hatósági engedélyeztetési eljárások miatt költségesebb is.
Az állami megrendeléseknek nagy mértékben kitett vagy állami koncessziókat tulajdonló cégeket eszközalapon, tehát jelentősen diszkontált árazás mellett értékeltük. Az állami kitettséget az utolsó három év közbeszerzésen elnyert megbízásainak összege alapján vizsgáltuk. Ahol ez a legfrissebb éves árbevétel legalább 80 százalékát elérte, ott nem tartottuk indokoltnak a piaci, EBITDA-alapú megközelítést, mivel a pénztermelő képesség nagyban függ az állammal kötött szerződésektől. Ezekben az esetekben az értékelés alapja, hogy a cégben meglévő eszközökből kivonjuk az összes kötelezettséget. Ugyanígy vizsgáltuk a tendergyőztesek alvállalkozóit is.
A munkánkat az Opten és a Dun & Bradstreet céginformáció-szolgáltatók, valamint az Ingatlan.com adatai és kimutatásai segítették. A cégértékelési gyakorlatokat és kivételes eseteket a Concorde MB Partners munkatársaival egyeztettük. Jogi ügyekben a HMP Legal ügyvédei adtak tanácsot.
