Kevés magyar informatikai cég története ér a lyukkártyás számítógépektől a saját infrastruktúrán futó mesterséges intelligenciáig. A SERCO-t 1983-ban alapította Wéber Tibor számítógépek szervizelésére. A száz százalékban magyar tulajdonú vállalat azóta több technológiai korszakot élt végig, miközben javítóműhelyből rendszerintegrátorrá nőtt.
Wéber Tamás, az alapító fia 2002-ben, anyagbeszerzőként kezdett a cégnél, később kereskedő, kereskedelmi igazgató, majd vezérigazgató lett. Gyerekkora óta tudta, hogy egyszer a családi vállalkozásban akar dolgozni. „Van egy 30 fős kemény mag, a cég gerince. A nagy részükkel évtizedek óta dolgozom együtt.”
A kétezres évek elején a Fujitsuval kialakított kapcsolat új léptéket hozott a cég életébe. A személyi számítógépek tömegtermékké válásával a SERCO havi több ezer eszköz szervizelésében vett részt, és megerősödött az akkor induló központosított közbeszerzésekben is. „Dobozokkal rohangáltunk be pályázatokat leadni, CD-re írt anyagokkal. Ott kellett lenni, a bontás még tényleg valódi bontás volt, vártuk, felolvasták az ajánlati lapokat” – emlékszik vissza a SERCO Informatika Zrt. vezérigazgatója. A 2010 körüli sikeres generációváltással a stratégia is változott: szűkítették a portfóliót, átalakították a menedzsmentet, és a nagy volumenű szervizeléstől egyre inkább a tudásintenzív mérnöki és központi infrastruktúra-projektek felé fordultak. Ebben az átalakulásban vált meghatározóvá a Lenovóval kialakított együttműködés. Ahogy a gyártó a klienseszközök felől a szerverek és a központi infrastruktúra irányába bővítette portfólióját, a SERCO is egyre nagyobb mérnöki tudást épített ezeken a területeken. A cég hosszú évek óta a Lenovo egyik legfontosabb magyarországi partnere.
A következő technológiai fordulatot már az AI hozta. Egy ügyfél kérdése indította el a gondolkodást: hogyan lehetne nyelvi modellt saját vállalati infrastruktúrán futtatni úgy, hogy az adatok a cégen belül maradjanak? Ebből nőtt ki az idén májusban indult AI-üzletág, amely azóta több tucat üzleti egyeztetésen és projektben vett részt.
Tapasztalatuk szerint az AI sok cégnél, főleg a kkv-knál már azelőtt bekerült a napi működésbe, hogy a vezetés egyáltalán szabályozta volna a használatát. Szerződések, táblázatok és más érzékeny adatok kerülhetnek külső szolgáltatásokba anélkül, hogy a vállalat pontosan tudná, mi történik velük – ezt nevezik shadow AI-nak.
„Ma már nem az a kérdés, hogy a kollégák használják-e az AI-t, hanem az, hogyan kellene használniuk.”
Erre a problémára kínálnak megoldást a saját infrastruktúrán futó, úgynevezett szuverén AI-rendszerek. Wéber szerint egy egyszerűbb rendszer néhány millió forintos beruházással elindítható, és ha a konkrét üzleti igény már megvan, akár heteken belül használható lehet.
A siker kulcsa ugyanakkor elsősorban nem a technológia, hanem a szervezet felkészültsége. Jól körülhatárolt folyamatot kell választani, felelőst rendelni hozzá, és bevonni a munkatársakat. Ezt segíti a SERCO AI Labja is, amely magyar nyelven, hazai üzleti környezetre szabva mutatja be a technológia gyakorlati használatát kkv-k közép- és felsővezetőinek, ingyenes online képzés formájában.„Néhány év múlva nem fogunk külön az AI-ról beszélni, mert szinte minden infrastruktúra köré épül majd. Olyan természetes lesz, mint ma az internet vagy a mobiltelefon. Közmű” – mondja Wéber Tamás. (x)
