Az építési célú beruházásokra a focicsapatot üzemeltető Zrt. felett a tulajdonosi jogokat gyakorló egyesület, a 20 szakosztállyal működő a Ferencvárosi Torna Club még 2016-ban majd 2017-ben két részletben kapott összesen 25 milliárd forintos állami támogatást.
A klub célja a népligeti Fradiváros felépítése volt átellenben a stadionnal, ahol már most is vannak komplexumai az FTC-nek. Csakhogy a klub bevallása szerint már 2019-ben elkezdtek játékosokra költeni ebből az összegből, ami már csak azért is problémás, mert az előző kormány csak 2022 decemberében teremtette meg ehhez a jogi kiskaput. Akkor egy decemberi kormányhatározat tette lehetővé, hogy a korábban megítélt 25 milliárd forint egy részét az FTC „működési célú kiadásokra” is fel tudja használni. Eleve kérdés, hogy a játékosvásárlás ide sorolható-e (lásd cikkünk végét és a versenyjogi aggályokat).
De mi történt 2019-ben, hogy játékosokra kellett a pénz? A labdarúgó csapat többéves próbálkozás után végre újra bejutott egy európai kupasorozat csoportkörébe, akkor az Európa-ligába. A keretet meg kellett erősíteni, hogy versenyképes legyen.
Mennyi játékost vettek?
Kálnoki-Kiss szerint a Fradi 38 játékos vásárolt 2019 és 2024 között. A Transfermarkt adatbázisa szerint ezen időszak alatt az FTC labdarúgó csapatához 71 focista érkezett, ha innen levesszük az utánpótlásból vagy a soroksári fiókcsapatból felkerülőket, a kölcsönbe vagy kölcsönből visszaérkezőket, a Transfermarkt szerint 42 olyan játékos volt ebben az időszakban, akikért pénzt fizethetett a klub.
A 42, pénzért és véglegesen megvett játékos a Transfermarkt által közölt díjak alapján összesen 44,52 millió euróba kerülhetett, ez mai árfolyamon 16,1 milliárd forint.
Nézzük, hogyan költekezett a klub 2018 óta, itt a téli és a nyári átigazolási időszakot is figyelembe vettük. (A Fradi egy időben azért télen vásárolt be játékosokból, hogy legyen idő az újakat beépíteni nyárra, amikor indulnak az európai kupasorozatok selejtezői.) Látványos, hogy meglódult a költekezés 2019-től (lásd a grafikont lejjebb).
Noha az átigazolási díjakat sok klub bejelenti, a Transfermarkt nem ezeket veszi alapul, hanem becsléseket közöl. Egy-egy játékos ára tehát e felett és alatt is lehet, a magyar klubok jellemzően nem kommunikálják mennyiért vásárolnak focistákat. Mivel a Transfermarkté a legnagyobb adatbázis, most jobb híján ezt tudjuk használni.
A becsült értékeknél a piaci árak sok esetben magasabbak lehettek, hiszen a klub nemcsak egyre jobban szerepelt a nemzetközi sorozatokban, de köztudott volt, hogy a magyar futballba a politika önti a pénzt. Kubatov Gábor Fradi-elnök maga is panaszkodott róla, hogy a hazai klubok nagyon magas összegért adtak volna csak el játékosokat az Üllői útra, hiszen tisztában voltak az anyagi lehetőségeikkel, valószínű, hogy ez sok külföldi játékost eladó klubnál is szempont lehetett.
Mennyit költött az FTC télen és nyáron?
A Transfermarkt által közölt átigazolási és kölcsöndíjak összege, naptári éves bontásban, 2018–2025. Millió euró.
Téli költés
Nyári költés
Forrás: Transfermarkt. Az ingyenes igazolások értéke nulla; az ismeretlen díjú transzferek nem szerepelnek az összegben. A kölcsönből visszatérő játékosokat nem számítottuk új igazolásnak.
2011 februárjától – amikor a Fidesz pártigazgatója, Kubatov Gábor átvette a klub irányítását – kimondott cél volt, hogy a magyar rekordbajnok legyen rendszeres résztvevője az UEFA kupasorozatainak, nemzetközileg is legyen jelen. A 2019/20-as szezontól ezt rendre abszolválta is a csapat, az is biztos, hogy legalább az Európai Konferencia-ligában (EKL) idén is szerepelni fognak (egy párharc még hátra, de még elérhető az Európa-liga csoportköre is). Az abszolút csúcs a 2020/21-es szezon volt, amikor a csapat a Bajnokok Ligája (BL) csoportkörébe jutott.
A Fradi nem sajnálta a pénzt a keret megerősítésére, hat év alatt nagy volt a fluktuáció, de a rekordösszegekért igazolt külföldi játékosok közül többen a kezdőbe se tudták magukat tartósan beverekedni.
A Fradi tíz legdrágább igazolása 2019 és 2024 között
A Transfermarkt által közölt átigazolási díjak alapján. A tizedik hely hatos holtversenye miatt a teljes rangsor 14 játékost tartalmaz.
| Hely | Játékos | Év | Érkezett | Vételár |
|---|
| 1. | Matheus Saldanha | 2024 | Partizan Belgrád | 3 millió € |
| 2. | Stjepan Lončar | 2021 | HNK Rijeka | 2,5 millió € |
| 3. | Franck Boli | 2019 | Stabæk | 2 millió € |
| 3. | Adama Traoré | 2022 | Sheriff Tiraspol | 2 millió € |
| 3. | Cristian Ramírez | 2024 | FK Krasznodar | 2 millió € |
| 3. | Kady Borges | 2024 | FK Krasznodar | 2 millió € |
| 7. | Myrto Uzuni | 2020 | Lokomotiva Zagreb | 1,8 millió € |
| 8. | Marquinhos | 2022 | Atlético Mineiro | 1,65 millió € |
| 9. | Olekszandr Zubkov | 2020 | Sahtar Doneck | 1,5 millió € |
| 9. | Kristoffer Zachariassen jelenlegi kerettag | 2021 | Rosenborg | 1,5 millió € |
| 9. | Fortune Bassey | 2022 | České Budějovice | 1,5 millió € |
| 9. | Aleksandar Pešić | 2023 | Crvena zvezda | 1,5 millió € |
| 9. | Mohammed Abu Fani | 2023 | Maccabi Haifa | 1,5 millió € |
| 9. | Philippe Rommens jelenlegi kerettag | 2024 | Go Ahead Eagles | 1,5 millió € |
Forrás: Transfermarkt. Az összegek részben becslések, nem minden esetben a klubok által hivatalosan közölt vételárak. A kerettagság állapota: 2026. augusztus.
A fenti táblában szintén becsült vételárak szerepelnek a Transfermarkt adatai alapján. A 10 legdrágábban vásárolt játékos listájára a holtversenyek miatt 14 focistát tudtunk feltenni, közülük ma csupán ketten a keret tagjai, a rangsor közel feléről elmondható, hogy nem futott be nagy karriert az Üllői úton.
Nem lett ugródeszka a magyar bajnok
A klub nemcsak vesz, hanem el is ad játékosokat. A 2019 és 2024 közötti időszakban a Fradi transzfermérlege 6,3 millió eurós mínuszt mutat, és itt megint csak a Transfermarkt becsült adataival dolgoztunk. Ebben a hat évben Lisztes Krisztián 6 milliós becsült eladási ára volt a legmagasabb, ennyiért ment az Eintracht Frankfurtba, de a németországi kaland nem sikerült végül, ma újra az FTC labdarúgója. (A legnagyobb üzlet Tóth Alex eladása volt, de az 2026 januárjában köttetett, az NB I-ből senki nem igazolt el ilyen drágán, 12 millió eurós üzletről lehet szó, az angol Bournemouth csapott le rá.)
Összességén az látszik, hogy a Fradi bátran alakította a keretét, az NB I. legértékesebb játékosai rendre zöld-fehér mezben játszottak, közben a csapat sorra nyerte a bajnoki címeket és a nemzetközi kupákban is egyre jobban szerepelt. Kívülről úgy tűnt, hogy még az állami támogatások ellenére is, a klub elindult egy olyan irányba, hogy a piacról is komoly bevétele van.
A külföldi játékosoknak ugyanakkor így is inkább ugródeszka maradt a magyar bajnokság – vagy még az sem. Matheus Saldanha például az Al-Wasl-be, Marquinhos az európai sorozatokból kitiltott orosz Szpartak Moszkvába, Abu Fani pedig Crvena zvezdába ment (akik ugyanúgy, ahogy a Fradi, még bejuthatnak az EL-be).
A legkiemelkedőbb ebben az időszakban a top igazolások közül az a Myrto Uzuni volt, aki a spanyol első osztályba, a Granadába igazolt 2022 januárjában (nem rajta múlott, hogy csapat a szezon végén kiesett).
A nagy kérdés: miből?
A Fradi labdarúgó csapata mögötti cég beszámolóiban nem esik túlzásba a bevételek részletezésén, de azért van magyar klub, ami még ennyit sem árul el. A labdarúgó zrt.-nél két fajta bevételcsoport van feltüntetve, a nettó árbevétel mellett az „egyéb bevételek”. Ez jellemzően a csapat bajnoki, kupameccsek, illetve nemzetközi szereplése (például UEFA-sorozatok) után járó központi bevételekből, TV-közvetítési jogdíjakból és teljesítményalapú kifizetésekből és egyéb támogatásokból tevődik össze.
Külön meg tudjuk nézni, mennyi bevétel származik – leegyszerűsítve – a pályán elért eredményekből, ez a Fradi legtöbb mérlegében „a férfi, felnőtt csapat szereplése utáni vagyoni értékű jogok” néven szerepel, de az utolsó 3 év beszámolóiban már bontva, a külföldi és a magyar bevételeket is látni. Tavaly például 6,9 milliárd jött a nemzetközi szereplésből és 1,6 milliárd a hazai eredmények után.
Az FTC Zrt. két legfontosabb „egyéb bevételének” alakulása
Az FTC-től származó támogatások és a pályán keresett pénzek 2018 és 2025 között. Az adatok ezer forintban szerepelnek.
FTC-től származó támogatások
Pályán keresett pénzek
Az adatpontok mellett feltüntetett összegek ezer forintban értendők; a függőleges tengely milliárd forintban mutatja a nagyságrendet.
A Fradi esetében van még egy komoly bevételi csatorna, mégpedig a tulajdonos FTC-től kapott támogatások: a 2019-2024 közötti időszakban a leadott pénzügyi beszámolók szerint a csapat 11,48 milliárdot kapott az egyesülettől – vélhetően itt könyvelték el a Fradivárosra kapott pénzből felhasznált összegeket.
A klub még tavaly, a 2025- ös üzleti évben is folyósított ezen a soron 1,27 milliárdot a FTC Zrt.-nek.
A sportállamtitkár ennek az összegnek a sorsáról nem nyilatkozott még.
A Ferencváros pénzügyei és európai kupaszereplése
Bevételek, egyéb bevételek és adózott eredmény 2018 és 2025 között, az adott idény UEFA-szereplésével.
| Év |
Bevétel
(ezer Ft) |
Egyéb bevételek
(ezer Ft) |
Adózott eredmény
(ezer Ft) |
UEFA-szereplés |
| 2018 | 2 886 085 | 1 413 971 | −1 320 797 | 2018/19: kiesett a selejtezőből |
| 2019 | 3 788 602 | 5 490 022 | 340 413 | 2019/20: EL-csoportkör |
| 2020 | 3 640 072 | 10 207 256 | 1 620 065 | 2020/21: BL-csoportkör |
| 2021 | 5 296 040 | 7 309 137 | 275 392 | 2021/22: EL-csoportkör |
| 2022 | 6 618 689 | 10 597 692 | 1 324 096 | 2022/23: EL-nyolcaddöntő |
| 2023 | 8 169 493 | 8 434 652 | −932 742 | 2023/24: EKL – kieséses rájátszás |
| 2024 | 10 162 317 | 9 793 973 | 93 455 | 2024/25: EL – kieséses rájátszás |
| 2025 | 9 487 202 | 11 516 143 | 83 190 | 2025/26: EL-nyolcaddöntő |
Megjegyzés: a pénzügyi adatok ezer forintban szerepelnek. BL = Bajnokok Ligája, EL = Európa-liga, EKL = Európa-konferencialiga.
A labdarúgó zrt. nettó árbevétele 2019 és 2024 között 37,67 milliárd forint volt, miközben az egyéb bevételei 51,8 milliárdra rúgtak és ebből 32 milliárd volt, amit „a pályán elért eredmények után” kaptak. Ennek nagy része az, amit a sikeres nemzetközi szereplés után kasszíroztak, az utolsó 3 év kimutatásai szerint a magyar bajnoki- és kupaeredmények után járó jutalom összege 1,3 és 1,6 milliárd között változott. Persze a magyar pénzdíjak egy része szintén közpénz lehet, hiszen a NER alatt kiépült sajátos magyar futballkapitalizmusban számos módon folyattak adófizetői pénzeket a sportágba.
Ha igaz, hogy a modern top futballban a pénzügyi bukta belefér, de a szakmai nem, a Fradi számai inkább azt üzenik: a pénzügyi bukta fel sem merült szempontként, a nemzetközi kupaszereplések pedig elfedték, hogy a húzóembereknek szánt igazolásokból mennyien nem váltak be.
A Fradi a saját, piacinak mondható bevételei sokszorosát kereste meg a nemzetközi porondon, mégis több mint 11 milliárdos állami tőkeinjekcióra szorult, hogy versenyképes maradjon.
Miközben az előző szezonban páratlanul sikeres módon menetelt az Európa-ligában, itthon a Győr letaszította a trónról. Az adókedvezményekkel megtámogatott futballista fizetések mellett is úgy tűnt, a keret igazán a nemzetközi meccsekre kapja össze magát, a hazai mérkőzéseken nem igazán villogott – nem úgy, mint a látványosan és izgalmasan játszó Győr, amelynek sikeredzőjét, Borbély Balázst le a Fradi is igazolta a választások után gyorsan lelépő Robbie Keane helyére.
Torzult a verseny, mi jön most?
Kálnoki-Kiss szerint a történet folytatódik, hiszen „a Ferencvárosi Torna Club válaszainak és a teljes ügyiratnak a megismerését követően sor kerül a szükséges további lépések megtételére annak tisztázása érdekében, hogy a sokmilliárdos állami támogatás felhasználása mindenben megfelelt-e a jogszabályoknak”. Egy szurkolói csoport feljelentése után a BRFK hűtlen kezelés gyanúja miatt már nyomozást is indított. Ami most biztos: a multifunkcionális sportkomplexum nem épült fel, pedig a tervezésre kiírt közbeszerzési eljárásban már 2022-ben eredményt hirdettek, az FTC pedig, noha a projekt nemigen haladt előre, nem fizetett vissza semmit a központi költségvetésbe.
A jogszabályi megfelelés kétségtelenül fontos (és hát a másik 14 milliárd sorsáról még nem tudunk), de kérdés az is, hogy a versenyben nem szerzett-e jogosulatlan előnyt a más célra kapott közpénzek felhasználásával a klub. Mint tiltott állami támogatás ezt akár még az Európai Bizottság is vizsgálhatja, amire volt már precedens az európai klubfutballban.
A Bizottság 2016-ban három ügycsoportban összesen hét spanyol klubnál – köztük például a Barcelonánál, a Real Madridnál és a Athletic Bilbaónál – állapított meg jogellenes és a belső piaccal összeegyeztethetetlen támogatást kimondva, hogy
a profi futball üzleti tevékenység, így közpénzből nem kaphat olyan előnyt, amely torzítja a versenyt.
A csapatoknak 5 és 20 millió euró közötti összegeket kellett visszafizetniük, de ezek egy részét sikerrel támadták meg, a több eljárás pedig még mindig tart.
