Fehér Gyula szerint, nem kérdés, hogy befektetne-e Magyarországba, hiszen mindig is ezt tette. Milyen volt a NER évei alatt globálisan sikeres startupot építeni, mit tanult közben magáról és mit adott fel mindezért? Mi kell ahhoz, hogy sok, az övéhez hasonló nemzetközi sztori épüljön? Arról is őszintén beszélt, mi viselte meg a legjobban miután cégét, a Ustreamet felvásárolta az IBM. Ez a Deal 2036, ahol arról beszélgetünk, hogyan szerződjünk egymással arra, hogy 10 év múlva egy fenntarthatóan növekvő, gazdag és boldog országban éljünk.
Magyarország 2036
Egy jó vállalkozónak van víziója – egy országnak miért ne lehetne? Ha nem tudjuk elképzelni, milyen országban akarunk élni 10 év múlva, hogyan tervezzük meg az oda vezető utat?
A Forbes új eseménysorozata közös gondolkodásra hív, találjuk ki együtt, mi kell ahhoz, hogy Magyarország 10 éven belül egy fenntarthatóan gyarapodó, szabad és boldog ország legyen. Az első eseményünkön velünk lesz többek között Szendrői Gábor, Veres Tibor, Kozák Ákos és Kapitány István is. Program és részletek >>>
Tíz év hosszú idő egy ember életében, de egy ország történetében inkább csak egy pillanat. Mégis elég lehet arra, hogy egy gazdaság irányt váltson, új vállalkozások nőjenek ki, egy generáció másképp gondolkodjon a munkáról, és megváltozzon az is, mit jelent sikeresnek lenni.
Fehér Gyula, az Ustream egyik társalapítója, ma az Oktogon Ventures befektetőcég vezetője nem kész országprogramot ad, hanem saját történetén keresztül gondolkodik azon, milyen feltételek kellenének ahhoz, hogy 2036-ban ne csak gazdagabb, hanem boldogabb Magyarországon éljünk.
Fehér történetének egyik legfontosabb tanulsága éppen az, hogy a pénz és a siker önmagában kevés. Az Ustream felépítése, majd az IBM-nek történő eladása után ugyanis nem az volt számára a legnehezebb, hogy elveszítette az alapítói szerepet. Hanem az, hogy elvesztette azt a mindennapi közeget, amelyben évekig fontosnak érezte magát.
Ez azért fontos egy ország jövője szempontjából, mert Fehér szerint a munka könnyen identitássá válik. Ha valaki hosszú éveken át abból vezeti le a saját értékét, hogy mennyire pörög, mennyire fontos, hány ember függ tőle, akkor a munka elvesztése után nem egyszerűen egy pozíciót veszít el.
Egy kicsit újra föl kellett találnom a saját életemet, hogy tulajdonképpen mi tesz engem elégedetté. Letoltam egy évtizedet úgy, sőt többet, hogy gyakorlatilag a munkám definiált minden másnál jobban.
Az IBM 2016-ban vette meg a Gyula és társai által indított Ustream-et, és komoly bázist építettek a magyar mérnökökre alapozva Budapesten. Az exit után egy ideig az amerikai óriásvállalatnál dolgozott, majd három év után kilépett. A vállalati karrier lehetőségei nem bizonyultak elég vonzónak ahhoz, hogy újabb évtizedet szánjon rá. Rájött, hogy ő olyan ember, aki a saját dolgát akarja csinálni. Így jött a következő állomás: az Oktogon Ventures kockázati tőkealap-kezelő és befektetési cég megalapítására.
Van bőven tétje számomra, hogy ennek milyen kimenetele lesz, és nyilván ebben a szakmában abban mérik a sikert, hogy a nap végén milyen hozamot érsz el, de közben ez lehetőséget ad nekem arra, hogy azokban a sztorikban, amik majd remélhetőleg meghaladják az enyémet, ha csak a kispadról is, de legyen valami szerepem.
Ha tíz év múlva több sikeres magyar vállalkozást akarunk, akkor szerinte nem elsősorban újabb pénzeket kell keresni. A vállalkozói ökoszisztéma több, egymásra épülő erőforrásból áll: oktatásból, kapcsolatokból, tudásból, vállalkozói kultúrából és olyan emberekből, akik képesek nemzetközi szinten gondolkodni.
A problémát éppen ezeknek az erőforrásoknak a gyengülésében látja. Szerinte azok a feltételek, amelyeket egy állam vagy egy közösség biztosítani tudna, az elmúlt időszakban inkább romlottak, miközben bizonyos funkciókat magánszereplők próbáltak pótolni. Egy befektető azonban nem pusztán pénzt hoz: kapcsolatokat, szemléletet és tudást is ad. Ez a gondolat túlmutat a startupokon.
Egy ország akkor lesz gazdagabb, ha nemcsak több tőkéje, hanem több olyan embere van, aki tudja, hogyan kell a tőkét tudássá, tudást termékké, a terméket pedig nemzetközi sikerré alakítani.
ERRŐL SZÓL MÉG A PODCAST
1:57 A melóról, amit napi szinten be kell tenni a cégbe, státuszról és önvádról.
20:16 A munkáról, ami meghatározza az identitást, aranybilincsről és az állam impotenciájáról, mint kifogásról.
44:36 AI-boomról, számítógépmentes gyerekkorról és arról, mikor dől él, hogyan telnek majd nyugdíjas éveink.
