A pénzügyminiszter szerint szabad örülni a költségvetési helyzet javulásának, de nem érdemes egy adat láttán diadalt hirdetni.
Mi történt? A takarékosabb állami működés, illetve a pazarlás és lopás megszüntetése kezd megmutatkozni a hét elején közzétett költségvetési mutatókban Kármán András pénzügyminiszter szerint, és ugyan az irány jó, bőven van még feladat a kormány előtt, hogy az elfogadható szintekre sikerüljön visszahozni a legfontosabb mutatókat.
Részletek. A tárcavezető szerint kormányváltás nélkül idén GDP-arányosan 8,3 százalékos hiány felé tartott volna az államháztartás. Ma már “csak” 7,5 százalékos hiány várható, vagyis a lyuk, amit az Orbán-kormány ütött a költségvetésen, még mindig jelentős. Kármán András kiemelte: egyetlen hónap egyenlege önmagában sosem ad teljes képet, a havi adatokban jelentős egyszeri és szezonális hatások vannak.
„Augusztusban például az uniós források hazahozatalához kapcsolódó előfinanszírozási feladatok miatt várhatóan közel 2200 milliárd forintnyi kiadás fogja terhelni az egyenleget – vagyis a következő havi szám óhatatlanul más képet mutat majd. Ez nem rossz hír, egyszerűen a finanszírozás természetes ritmusa.”
Mit jelent ez a gyakorlatban? A pénzügyminiszter szerint valóban történt egy fordulat a költségvetési fegyelemben, de a kedvező júliusi számoknak csak egy része épül be tartósan az éves egyenlegbe. A többlet egy részét az okozza, hogy a tervezettnél kevesebb kiadás jelentkezett – köztük olyanok is, amelyek nem eltűnnek, hanem a következő hónapokra tolódnak.
Kontextus. A hét elején derült ki, hogy az áprilisi állapothoz képest 992 milliárd forintot faragott le a kormány az államháztartási hiányból, júliusban ugyanis 524,3 milliárd forintos többlettel zárt a költségvetés, ezzel még a júniusi többletet is felülmúlták az adatok.
