Egy kis tételszámban dolgozó bisztró és egy nagy volumenű, franchise-alapú lánc ugyanarra a 100 forintra teljesen más gazdasági logika mentén épít árat.
Mi történt? Nemzeti sportnak is nevezhetjük a felháborodást azon, mennyibe kerül egy magyar étteremben egy fogás. Annál is inkább, mivel a tányéron lévő hús, hagyma és paprika ára csak a töredéke annak, amit a végén kifizetünk, írja a hvg.hu, amely megnézte, hogyan áll össze a magyar éttermi fogások ára.
Mi következik ebből? Egy étel végső ára mögött egy sokelemű, jól rekonstruálható költségstruktúra húzódik meg: nyersanyag, munkaerő, energia, adóteher, amortizáció és – ha marad – árrés. Ez a szerkezet ráadásul üzleti modellenként radikálisan eltérő:
