A HT Divisiont 2018-ban jegyezték be Magyarországon, és leginkább arról lehet ismert, hogy katonai járműveket importált Törökországból a Magyar Honvédségnek. Első ügyletükről hét évvel ezelőtt írt a HVG, cikkük szerint mintegy 10,5 millió euróért (akkori árfolyamon 3,5 milliárd forintért) vettek páncélozott harci járműveket (Gidránokat) a török Nurol Makinától.
NER-barátok mindenfelé
A luxusjachtjairól is ismert Duna Aszfalt-tulajdonos az elmúlt hónapokban leginkább a mohácsi híd miatt szerepelt a nyilvánosságban. A Szíjj cége által elnyert fejlesztést – mely mára 355 milliárd forintra dagadt, teljes projektköltségével elérve a 451 milliárdot – Vitézy Dávid közlekedési miniszter az egyik legdrágább és legsúlyosabban túlárazott beruházásának nevezte.
A leginkább építőipari cégeiből felépülő tiszakécskei üzletember vagyonát tavaly 416,1 milliárd forintra becsültük, amivel az amerikai Forbes globális dollármilliárdos-listájára is felkerült.
Karakus Suat Gökhan ennél jóval kevésbé ismert a magyar nyilvánosságban. A férfi végrehajtó az autokrata török államfő oldalán, de dolgozik például Adnan Polatnak is. Az Átlátszó cikkében Karakust a Forbes gazdaglistáján is szereplő, Orbán Viktorral baráti viszonyt ápoló török milliárdos „intézőjének” nevezi. Erdogan bizalmasát más is köti Magyarországhoz, 2015 és 2016 között Tiborcz István üzlettársa is volt, az AMX Nador House nevű cég révén.
A Magyar Honvédség által megrendelt harcjárművek beszerzési árát a mai napig nem tudjuk pontosan meghatározni, ezeket ugyanis – honvédelmi és nemzetbiztonsági okokból – 30 évre titkosították.
Amit tudunk, hogy a harckocsi-szállítmány jelentős része 2024-ben érkezett meg: júniustól október végéig összesen 38 Gidránról szólt bejelentés. A Honvédség közleménye szerint ekkor már a flotta 400–450 darabra való feltornászása is tervben volt. Szalay-Bobrovniczky Kristóf volt honvédelmi miniszter ezt követően 2025 februárjában beszélt újabb megrendelésről, összesen 56 harckocsiról. Ezek végül 2025 júliusában érkeztek meg.
A 2024-25-ös Gidrán-nagyipar illeszkedik a pénzügyi adatok által felrajzolt ívre. A HT Division Zrt. számait áttekintve ugyanis az ezt megelőző két év nevezhető a vállalat gazdasági csúcsidőszakának. A Szíjj-Karakus érdekeltség első néhány évében – 2020 kivételével – százmilliós veszteségeket könyvelt el. A jelentős áttörést 2022 jelentette, amikor 23 milliárd forint árbevétel mellett 2,6 milliárd forint profitot termeltek.
Egy évvel később ezt 16,3 milliárd forintos bevétellel és 2,7 milliárd forintos adózott eredménnyel fejelték meg.
Gödöllõ, 2025. július 4.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter az új Gidrán harcjármûvek átadásán a Magyar Honvédség vitéz Reviczky László 1. Területvédelmi Ezred laktanyájában, Gödöllõn 2025. július 4-én. 56 Gidrán harcjármûvel bõvül a Magyar Honvédség eszközparkja, amelyekkel összesen már 106 darab teljesít majd szolgálatot.
MTI/Bodnár Boglárka
Mélyrepülés: ennyit ér most a cég
2024-ben valami nagyon félrement a HT Divisionnél, a cég forgalma mindössze tizedét érte el az egy évvel korábbinak (1,8 milliárd forint), így több mint 750 millió forint mínuszban végeztek. Belföldi értékesítésük (exporttevékenység híján) teljes értékesítésüket jelentette, ez csökkent 17 milliárdról 1,8 milliárdra, rámutatva a cég megrendelési kitettségére. Pénzeszközeik 7,5 milliárd forintról 2,3 milliárd forintra zsugorodtak. A romló eredmények ellenére abban az évben még kifizettek 6 millió euró osztalékot az eredménytartalék terhére, ekkor a cég részvényesei között volt Szíjj László is.
Nem javult a helyzet 2025-re sem, sőt. Legújabb pénzügyi beszámolójuk szerint a cég forgalma tovább csökkent, mindössze 300 millió forintos árbevételt hoztak össze. A HT Division Zrt. így zsinórban második évében könyvelt el jelentős veszteséget, ismét mínusz 750 millió forint körüli összeget. Továbbra sem exportálnak, a belföldi értékesítés pedig ezzel párhuzamosan zuhan. A cég pénzeszközei szintén jelentősen csökkentek, 2,3 milliárd forintról egymilliárd alá, és osztalékfizetés sem történt.
Milliárdoslistánk elkészítéséhez minden évben értékeljük a milliárdosok érdekeltségeit – idén is így tettünk a HT Division Zrt.-vel. Módszertanunk szerint az állami megrendeléseknek nagy mértékben kitett vagy állami koncessziókat tulajdonló cégeket eszközalapon, tehát jelentősen diszkontált árazás mellett értékeljük. Ezekben az esetekben az az értékelés alapja, hogy a cégben meglévő eszközökből kivonjuk az összes kötelezettséget.
A cég pár éve már euróban adja le beszámolóját. Az arányos összehasonlítás és a konzisztencia jegyében cikkünkben egységes, 400-as árfolyammal számoltunk.
Ezen szabályok mentén a korábbi Szíjj-érdekeltség jelenlegi, diszkontált értéke 2,2 millió euró. Ha egy friss euró-forint árfolyamot (MNB, 2026. 07. 27.: 359,51) veszünk alapul, 794 millió forintos, ha a 400-as váltószámot, 884,5 millió forintos vállalkozásértéket kapunk. Összehasonlításképp: a cég a 2023-as pénzügyi év után (a 400-as árfolyammal számolva) még 5,1 milliárd forintot ért.
Mindez azt jelenti, hogy két év leforgása alatt a HT Division Zrt. elveszítette értékének több mint nyolcvan százalékát.
Száz százalékban magyar tulajdon?
Cikkünkhöz kérdésekkel fordultunk a HT Divisionhöz és Szíjj Lászlóhoz is. Többek között azt szerettük volna megtudni, hogy
- mi indokolta a cég tulajdonosi struktúrájának átalakítását;
- változik-e a társaság stratégiája, magyarországi működése a tulajdonosváltás nyomán;
- mikor és milyen okból szűnt meg Szíjj László tulajdonosi részesedése, és milyen ellenérték fejében történt a tranzakció;
- illetve, hogy van-e összefüggés Szíjj László tulajdonrészének megszűnése és a HT Division Zrt. elmúlt két pénzügyi évének gyengébb eredménye között.
Megkeresésünkre azonban sem a HT Division Zrt., sem pedig a Szíjj László nevében eljáró Duna Aszfalt sajtóosztálya nem válaszolt.
Kérdéseinknek márpedig azért is van relevanciája, mert a cég weboldalának „Rólunk” füle az alábbi mondattal kezdődik: „A HT Division Zrt. egy 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat, amelyet 2018-ban alapítottunk azzal a céllal, hogy aktív szereplői legyünk a magyar védelmi ipar fejlesztésének és modernizációjának, valamint hozzájáruljunk a Magyar Honvédség képességeinek jövőbe mutató megerősítéséhez.”
A társaság nyilvános kommunikációja – enyhén szólva – visszafogott. Facebook-oldalukon több mint két éve nem posztoltak, weboldaluk „Hírek” oldalán lehet leginkább hallani felőlük. Innen többek között azt tudhatjuk meg, hogy Suat Gökhan Karakus részt vett az idei NATO-csúcstalálkozón Ankarában, vagy hogy a cég az év elején török-magyar finanszírozást nyert egy kereső- és mentési célú pilóta nélküli földi jármű és drónrendszer fejlesztésére.
