Amikor egy cég története a gazdasági világválság hajnalán, tornyosuló pizzásdobozok között indul, kevesen jósolnak neki nemzetközi karriert. A Mito megcsinálta, és most újabb nagy dobásra készül. Az alapítók szerint a Balásy Gyula-interjúból annyit lehet tanulni, mint bántalmazottként egy toxikus kapcsolatból: leginkább semmit. Enélkül is bőven van mivel szembenéznie a reklámnak társadalmi és gazdasági szereptől technológiai korszakváltásig.
A tradicionális médiaüzleti modellek egyre bizonytalanabbak. A közösségimédia-óriások egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a bevételekből. Nyakunkon az ágensalapú mesterséges intelligencia, vagyis a helyettünk vásárló MI-ügynök is, és újradefiniálja a márkákhoz fűződő viszonyunkat. „Ezer meg egy okból folyik a reklám önreflexiója” – mondja a Mito egyik alapítója, Pőcze Balázs kreatív igazgató. Más kérdés, hogy nem a propagandamilliárdos Balásy Gyula miatt – Balázs szerint egy bántalmazó kapcsolatból vajmi keveset lehet tanulni.
Nem mondja ki egyértelműen, hogy most reklámügynökséggel vagy tech céggel interjúzom. Mintha reklámos- és fejlesztősapkában egyszerre válaszolná: nagyvállalatoknak segítenek marketing- és termékjellegű problémákat megoldani, kommunikációs és digitális eszközökkel egyaránt. Nem újdonság, hogy összeér a két iskola, de soha ilyen precíz eszközök nem álltak még a rendelkezésükre, a személyre szabott kommunikációtól a fogyasztói hűség kiépítésééig.
Ettől még létezik kreatív verseny, csak más pályán fut, nemcsak a Fidesz alatt központosított reklámpiac miatt, hanem mert a világ is a feje tetejére állt. Az abnormális lett az új normális. Ma a jó ötlet egyenlő az adott problémára adott leghatékonyabb megoldással, száz ilyen jó ötlettel pedig többre lehet menni, mint egyetlen forradalmival. Nem a reklámról, hanem az üzleti akadályról kell kreatívan gondolkodni. Egy öncélú ügynökségi ötlet önmagában nem működik, az ügyfél kelti életre az igényt. „Együtt kell végigszenvedni.” Balázs szerint ebből születnek a legértékesebb ötletek.
A jó adat strukturált és könnyen feldolgozható, még a jó ötletnél is nehezebben állítható elő. Hogy a teljesítménymarketing (az adat) megölte-e a kreatív ötletet (a lelket)? Egyik a másik nélkül ma már elképzelhetetlen. Ha az egyik eléri a plafont, a másik mozgástérhez jut, és fordítva. Ebbe tanultak bele, és ezzel tettek szert irdatlan versenyelőnyre a Mitónál az évek alatt, nem csak itthon.
A Mito alapítói, Pőcze Balázs, Kovács Balázs és Farkas Albert. Fotó: Ránki Dániel
Erről szól a cikk
- Hogyan lett egy hétfős lakásirodából 250 fős nemzetközi szereplő?
- Pizzásdobozoktól a transzparens cégkultúráig.
- Miért mondtak nemet a felvásárlásokra, amikor a legtöbb hazai reklámcég eladta magát?
- Hogy élték túl, és mi marad a NER után?
- Mi lehet a következő nagy ugrás az MI korszakában? Így szervezték újra a Mitót és készülnek a nemzetközi növekedésre
