A KSH adatai szerint 1,7% volt a pénzromlás éves üteme júniusban, azaz az állampapír-befektetők könnyedén verhetnek köröket az inflációra.
Mi történt? Hiába csökkentette kétszer is 50 bázisponttal a hazai lakossági állampapírok kamatait az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), a tovább csökkenő inflációnak köszönhetően még mindig busás reálhozamot jelentenek az államkötvények a hazai befektetőknek.
Részletek. A KSH kedd reggeli adatközléséből kiderült, júniusban mindössze 1,7% volt az éves infláció hazánkban, kevesebb, mint az az 1,9%, amit a piac várt, és alulmúlta az 1,8%-os májusi számokat is. Az élelmiszerek ára gyakorlatilag stagnált, a szolgáltatások drágulása pedig évek óta nem látott alacsony szintre került.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Az infláció csökkenése azt jelenti, a jelenleg elérhető 5 éves futamidejű FixMÁP 6%-os éves kamata 4,3%-os reálhozamot (az infláció felett elért hozam) jelent a befektetők számára, ami még mindig vonzó befektetést jelenthet azok számára, akik nem fixálták be maguknak az év elején még bőven elérhető 7%-os éves kamatozású FixMÁP-sorozatokat.
Kontextus. Az ÁKK az elmúlt hónapokban 1 százalékponttal csökkentette a fix kamatozású lakossági állampapírok kamatát. Erre azért volt lehetősége, mert a Tisza kormányra kerülésével párhuzamosan hatalamasat nőtt a befektetői bizalom a magyar kormány iránt, azaz a befektetők elkezdték falni a magyar kötvényeket – ez az árfolyamuk növekedéséhez, és kínált hozamuk csökkenéséhez vezetett, ezt a folyamatot pedig az ÁKK is lekövette a lakossági papírok körében.
